Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1250 történész foglalt állást a sajtóban már régebb idő óta húzódó vitában. A kérdést a legközelebbi történész kongresszus napirendjére kívánták tűzni. A közölt hozzászólásokban a csehszlovákizmus ideológiája kapott fontos helyet, G. Husák utalt arra, hogy az osztályharcos állásfoglalást megfosztották a nemzeti elem hatóerejétől, s ezzel teret adtak a Hlinka-pártnak. — "VLADIMÍR ZUBEREC: Adalék az agrárpárt létrejöttének történetéhez, 1918 — 1921 (573-599. 1.) megállapítja, hogy 1918 után lehetővé vált a politikai pártok erősebb differenciálódása. A falusi középrétegek tömörítésére jött létre a Szlovák Agrárunió, s ebből 1919 szeptemberében a nemzeti republikánus agrárpárt, amely elsősorban az agrárkérdés megoldását kívánta (földreformot). A párt 1920 elején egyesült a régóta fennálló Szlovák Nemzeti Párttal. A Szlovák Nemzeti és Agrárpárt azonban igen eltérő osztályórdekeket képviselt, az agrárköveteléseket nem hagyhatta el, mert különben a falusi szegényrétegek fordultak volna el tőle, ez viszont a burzsoá városi szárnyat irritálta. Amikor 1921-ben bekövetkezett a politikai stabilizáció, a párt ismét kettészakadt, az egyesüléskor felvett nevét megtartó párt maradt a falusi középburzsoázia képviselője. — BK [FRANTISEK BOKES] ismerteti A pécsi egyetem történetéből c. tanulmánykötetet (615. 1.), ugyanő Andics Erzsébet tanulmányát 1849 augusztusáról (618 — 619. 1.) és Komjáthy Miklós tanulmányait a közös minisztertanács szervezetéről (619 — 620. 1.), J. T. Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie c. kötetet (620. 1.), L. HOLDOS Nagy Gábornak a spanyolországi nemzetközi brigádok megalakulásáról szóló tanulmányát (622—623. 1.), BK (Bokes) Kővágó Lászlónak a Magyarországi Nemzetközi Szocialista Föderációról szóló tanulmányát (625. 1.) és Ladányi Andornak a felsőoktatás-történeti kutatásokról szóló tanulmányát (629. 1.). — N. ISZTORICSESZKI PREGLED 1967. 2. szám. — DINJO SARLANOV: A Hazafias Front és Bulgária legújabbkori története (3 — 26. 1.) a Hazafias Front létrejöttének 25. évfordulója alkalmából összegezi megalakulásának és fejlődésének fő mozzanatait. Hangsúlyozza, hogy 1944 során már tömegmozgalommá alakult, s jelentős szerepe volt a szeptember 9-i felkelésben. 1948-ban néhány hozzátartozó párt feloszlatása után tömegszervezettó alakult, ma 3,5 millió tagja van. — ANDREJ PANTEV: Az angol liberális kormány bolgár politikája 1880—1885 (27 — 48. 1.) kifejti, hogy annak fő célja az orosz befolyás kiküszöbölése volt, ezért együttműködött a Monarchiával, de ennek a térhódítása is aggasztotta. Ezért hivatalosan igyekezett nehézségeket okozni a bolgár kormányzatnak, nemhivatalosan pedig külpolitikai támogatás ígéretével igyekezett befolyásra szert tenni. — MILKA VELICSKOVA: A szófiai Munkás Ifjúsági Szövetség szervezete a „Brannik" ellen (49 — 59. 1.) sok adattal mutatja be, hogy az 1940-ben létrehozott monarcho-fasiszta Brannik nevű szervezet nem tudta bevonni az ifjúságot munkájába, a munkásifjúsági szervezet tevékenységének következtében. — SZIMEON DAMJANOV: A lomi összeesküvés, 1867 —1868 (59 — 67. 1.) egy korán elárult, megújuláskorabeli szervezkedés eseményeit foglalja össze. — VESZELIN HADZSINIKOLOV: AZ Inturiszt első képviselete Bulgáriában (68 — 81. 1.) részletesen ismerteti az 1932-ben alakult Száglaszie (Egyetértés) szövetkezet tevékenységét, amely 1933-tól vállalta az Inturiszt képviseletét 1936 elejéig, s nagy szerepet játszott a szovjet—bolgár kapcsolatok fejlődésében. — GORAN D. TODOROV: A bolgár történetírás megszületése és kezdeti fejlődése, 681 — 1018 (82-97. 1.) összefoglalja a szórványos forrásokra vonatkozó ismereteket, s megállapítja, hogy Bulgária egyike volt az első európai országoknak, amely saját nyelvén és saját írásával alkotta meg történetírását. — A vita-rovatban VLADIMIR MINEV: A fasiszta diktatúra szakaszai 1934—1944 (98 — 100. 1.) két nagyobb szakaszt különböztet meg, az első (1935 — 39) még békés körülmények közt alakul, ekkor a diktatúra fejlődésében a belső meghatározó okok a fontosabbak, ezért kell ezzel a korszakkal többet foglalkozni. A bolgár fasizmus fejlődése nem volt egyenes vonalú. 1934 májusától emelkedőben volt, de 1936 elejétől a demokratikus erők lendültek támadásba. Igaz, hogy 1937-ben ismét a fasiszta rendszer erősödése kezdődött, de 1938 őszétől megint gyengül, s csak a világháború kitörése tette ismét lehetővé megerősödését. Ekkor veszi kezdetét a fasiszta diktatúra második szakasza. — CVETANA TODOROVA a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének 1966. évi tevékenységéről számol be (135 — 144. 1.), SZTRASIMIR DIMITROV a Balkanisztikai Intézetéről (145—149. 1.). 3. szám. — ZDRAVKA MICSEVA: A belgát—jugoszláv kulturális közeledés az 1930-as években, 1933—1940 (3—29. 1.) megállapítja, hogy Hitler uralomrajutása után Bulgária lavírozó külpolitikát folytatott, a török—görög szövetség létrejötte a Jugoszláviához való közeledésre késztette. Ezért oszlatta fel 1934-ben a makedón forradalmi szervezetet. A kulturális közeledés mintegy bevezetője volt a politikai-