Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1251 nak. A tanulmány számos adatot hoz ezekre a kapcsolatokra (kölcsönös látogatások, baráti társaságok megalakulása, színházak vendégjátékai stb.). Az 1937-es örökbarátsági szerződéshez vezető fejlődésnek ezek az állomásai pozitívak. — SZNEZSKA PANOVA: A zsidók kereskedelmi és pénzügyi tevékenysége a Balkán-félszigeten а XVI— XVII. században (30 — 60. 1.) nagyrészt a Bulgáriában kiadott héber források alapján mutatja be különböző társulások alakulását, a széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat. Kivitelre bőr, selyem és viasz került elsősorban, behozatalra posztó és, egyéb iparcikkek meg kávé. A zsidó kereskedők közel álltak a termelőkhöz, olykor maguk is részt vettek a termelésben. Nagyobb kölcsönöket adtak a feudális uraknak, bérbe vették az állami bányákat. Egész tevékenységükkel elősegítették az árutermelés kibontakozását. Az uzsoratőkének itt a feudalizmust bomlasztó, forradalmasító szerepe volt. — ILIJA PETKOV: A ,,Komuniszt" c. újság, a pleveni kerületi pártszervezet harcos orgánuma az első világháború után (61 — 68. 1.) 1919 — 23 közt ismerteti a lap fejlődését, széles levelezői hálózatát. — LJUBEN ATANASZOV : Ljuben Karavelov, az első bolgár bibliográfus a történelem területén (69 — 73. 1.) ismerteti a bolgár megújulási mozgalom vezető alakjának a sajtóban megjelent munkáit, terveit a bolgár vonatkozású külföldi anyag nyilvántartására. Bibliográfiai ismereteit Moszkvában szerezte. — GORAN D. TODOROV: A bolgár történetírás a XI—XIV. században (74 — 95. 1.) címmel folytatja összefoglalóját. E korban a legfontosabb ismérveket abban látja, hogy a történetírás szoros kapcsolatban állt a bolgár nép fejlődésével, szemléletét a feudális uralkodó osztály kötöttségei szabták meg, uralkodó nézőpontja a providencializmus, de bizonyos racionalista és humanista csírák is felfedezhetők. Problematikája kiszélesedik, a felhasznált források köre is bővül. Egészében arról tanúskodik, milyen fejlett volt az általános kulturális színvonal ebben a korban Bulgáriában. — PAVEL KOSZTOV: A bulgáriai fasiszta diktatúra létrejötte, jellege, szakaszai és folyamatos volta (96 —102. l.)a Komintern VII. kongresszusán a fasizmusról adottmeghatározást egyedül alkalmazhatónak látja, s a bulgáriai fasizmus fejlődésében egyenes vonalat lát 1923-tól, belső szakaszhatárai 1931, 1934 és 1940/41. 1931 — 34 átmeneti korszak, amikor a kormányzat engedményekre kényszerült, sem tisztára fasiszta uralomról nem lehet ekkor beszélni, sem a burzsoá ellenzék uralmáról. Az 1944 szeptember első napjaiban fennállt Muraviev-kormány is fasiszta. — NORA SELUDKO: Ivan Nyikolajevics Kasincev (Kalina) (103 —109. 1.) orosz narodnyik emigráns életét (1860 —1917) mutatja be, aki Bulgáriában mint államhivatalnok és újságíró tevékenykedett. — DOBRIN MICSEV a bolgár Párttörténeti Intézet 1966. évi tudományos kutató tevékenységéről számol be (134—137. 1.) — N. ZBORNIK ZA DRÜSTVENE NAUKE. MATICA SRPSKA. 1966 43. szám. -NIKOLA PETROVIÓ: A Duna—Tisza csa-torna építése a XVIII. században (5 — 34. 1.) ismerteti a Kiss József és Gábor mérnökök tervezete körül 1791-ben a bécsi hatóságoknál lefolyt vitákat. A Kiss-testvérek győztek. 1793 tavaszán hozzá lehetett látni a munkálatokhoz. A csatorna megépítését a kereskedelem, a hajózás és a hadiérdekek fellendítésének céljával indokolták. — GÁL GYÖRGY: Szög-, drót-, lánc- és szögesdrótárut gyártó kartellek Jugoszláviában (35 — 61. 1.) bemutatja a kartellek káros hatását. — CEDOMIR POPOV: A Szerémség Népfelszabadító Erőinek harca a mezőgazdasági termelésért az 1944. évben (62 — 108. 1.)'két időszakot különböztet meg: az egyik 1942-től 1943 nyarának végéig, a másik az 1943-as évtől a felszabadulásig tartott. Az első időszakban a Népfelszabadító Mozgalom politikája abból állt, hogy csak annyit termeljenek, amennyire a népnek és a Népfelszabadító Hadseregnek elengedhetetlenül szüksége van, ami ezen felül volt, meg kellett semmisíteni. 1943-ban módosultak a mozgalom céljai. Mindenekelőtt tartalékokat kellett biztosítani. Ebben a harcban a mozgalom minden ágazata részt vett. Az első szakasz még az év elején kezdődött, a vetés megindulásával, a legnagyobb harc pedig az aratás és a cséplés idején folyt le. Csak a partizánkatonák 350 vagon búzát vágtak le és csépeltek el. Ugyanakkor a fasiszta erők kezében levő birtokokon található gabonát felégették mintegy 5 500 holdon. — SRETA PECINJACKI: 1789-ből származó adatok a Kusiöki Protopatriarchatus templomairól és iskoláiról (109 — 112. 1.) az újvidéki Vajdasági Múzeum egy régi iratát ismerteti ós elemzi, amely azt mutatja, hogy a Dél-Bánát népének anyagi jóléte és anyagi kultúrája nem volt irigylésre méltó színvonalon. Ehhez hozzájárult a török pusztítás is. — VIKTOR KARASJOV: Üivojin Zujovic és Vladimir Jovanovic (113—125. 1.) a XIX. század Szerbiájának két befolyásos egyéniségét s a szerb forradalmi demokratikus mozgalom előharcosait mutatja be. 2ujovic élénk ellenzője volt annak, hogy Szerbia a Monarchiához közeledjék, mert szerinte Szerbiának csak Oroszország fog