Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1232

1224 FOLYÓIRATSZEMLE 1232 város első történetíróját. Haan Lajos evangélikus lelkészt és kéziratos Békés Csaba történetét mutatja be. Haan műve sokoldalú, gazdag, de nem teljesen kidolgozott anyagot tartalmaz. Érdekes leírást ad a város településéről, demográfiai viszonyairól, gazdasági életéről, roppant elmaradt agrártársadalmáról, ezen belül különösen a szlovák parasztság, a honoratiorok életéről, egyéni életsorsok, portrék tükrében is. Nem kerüli el figyelmét a népoktatás állapota sem. A mű utolsó fejezetei már csak adattárat tartalmaznak, de így is értékesek. Megtudjuk belőlük pl., hogy 1848 nyarán a csabaiak csak kényszerből fogtak fegyvert a szabadságharc mellett, miután 1845/46-ban örökváltsággal megváltották magukat. Fényt derítenek az adatok a magyar—szerb nemzetiségi háború véres eseményeire, XXII. évf. (1968) 1. sz. — HEGEDŰS GÉZA: Klióbűvöletében címmel a történelmi regényről szóló vitához szól hozzá. A történeti regény egyes kategóriáit, a klasszikus értelemben vett Walter Scott-i, az ember-és társadalomábrázolásában remeklő tolsztoji, a Thomas Mann-i áltörténelmi regényt, a társadalom és az egyén kölcsönhatását differenciáltan ábrázoló, a scotti hagyományt követő szocialista történeti regényt s utoljára az életrajzi regényt tartalmi és formai oldalról elemezve végül is nem talál objektív kritériumot a történeti ós nem történeti regény határozott megkülönböztetésére, s éppen ezért meddőnek ítéli a történeti regényről múlt századi műfaj elméleti kategóriák alapján folvó vitát. — B. VASI SZEMLE. XXI. évf. (1967) 4. sz. — HORVÁTH FERENC : Vas megye és az Októberi Szocialista Forradalom c. tanulmánya gazdag levéltári ós sajtóanyag felhasználásával mutatja be a megye gazdasági és társadalmi helyzetét 1917-ben; az uralkodó osztály politikai csoportosulásait s felfogásait; a dolgozó tömegek helyzetét, elsősorban a háború következtében növekvő nyomort, s az egyre sűrűsödő kisebb-nagyobb megmozdulásokat: Vas megyének az őszirózsás forradalomhoz vezető útját. — CSUK FERENCNÉ és GERSE JÁNOS 3 Vas megyei internacionalista rövid életrajzát közli. — KUNTÁR LAJOS a Tanácsköztársaság eddig eléggé hiányosan ismert vasi sajtójának történetéhez közöl adatokat: ismertetve és jellemezve a jórészt régebbi lapok átalakulásával létrejött új sajtót s a helyi újságírók szervezkedési kezdeményeit. — SZÖVÉNYI ISTVÁN a kőszegi 1719 —1761. évi városi jegyzőkönyvek alapján közöl adatokat a kőszegi céheknek az idegenből beszivárgott (és részben helyi) kontárok elleni küzdelméről. — CSABA JÓZSEF: Almásy György dr. (1867—1933) a jeles vasi születésű ornitológus és Belső Ázsia-kutató rövid életrajzát adja. — SMIDT LAJOS dukai Takács Gyula, 48 — 49-es honvéd gyermekei kérésére írt visszaemlékezéseit ismerteti, a Buda ostromáról szóló érdekes leírás közlésével. — HÁZI JENŐ folytatja aVas megyei oklevelek közlését a vasvár—szombathelyi káptalan levéltárából: 1338 — 1340 évekből származó 4 oklevél közlésével. XXII. é vf. ( 196 8) 1. sz. - TÓTH MELINDA a sárvári vár építéstörténeti vizsgálatának felhasználásával rekonstruálja a vár XIV— XVII. századi építéstörténetét. — NASZÁDOS ISTVÁN adatgazdag cikke az 1945-ben a harcok során elpusztult sárvári cukorgyár felszabadulás utáni első évtizedét mutatja be: az újjáépítést, a termelés megindítását, az államosítást és a termelés növekedését. — URBÁN LÁSZLÓ az adatok gondos elemzésével a XVI. századi sárvári nyomda valószínű helyét állapítja meg, megindulását pedig 1537 legelejére teszi. — HÁZI JENŐ a vasvár—szombathelyi káptalan levéltárából 4 1426 — 1476 között kelt sárvári ill. Sárvár vidéki vonatkozású oklevelet tesz közzé magyar regesztákkal: az 1426. évi érdekes adattal a sárvári iskolára. — A szám melléklete Krajevszky Gizella összeállításában 619 tételes sárvári bibliográfiát közöl. — V. A magyar folyóiratszemlét összeállították: Bellér Béla (В.), Glatz Ferenc (G.), Horváth Jenő (H.),' Kardos József (K.), Szabó Miklós (Sz.), Vörös Károly (V.). KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII 1967. 10. szám.Az ünnepi szám vezércikke: A Nagy Október, a történelem és korunk (3—14.1.) az évforduló alkalmából összefoglalja a szovjet történettudomány félszázados eredményeit és felsorolja a további teendőket a SzKP KB előző számban közölt határozata alapján. — T.T. TYIMOFEJEV: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nemzetközi munkásmozgalom (15—36.1.) megállapítja, hogy a forradalommal megkezdődött a nemzetközi proletár forradalom. Az 1923-ig terje-