Századok – 1968
Történeti irodalom - 20 év. Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből (Ism. Esti Béla) 1156
TÖRTÉNETI IRODALOM 20 ÉV. TANULMÁNYOK A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztők: Lackó Miklós és Szabó Bálint (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1964. 481 1.) A Párttörtóneti Intézet és a Történettudományi Intézet közös kiadványa a felszabadulás huszadik évfordulója alkalmából jelent meg, abban az időszakban, amikor a folyóiratok hasábjain, tudományos üléseken szenvedélyes viták jelezték, hogy a korszak számos elvi és történeti kérdése még tisztázatlan. A viták többnyire teoretikus jelleget öltöttek, a népi demokratikus forradalom általános koncepciójára irányultak; e tekintetben jelentős eredményeket hoztak: elősegítették a problémakör elméleti tisztázását, a dogmatikus szemlélet maradványainak felszámolását. Fogyatékosságuk abban állott, hogy a különböző koncepciók konkrét kutatási eredményekkel való alátámasztása sok esetben hézagos volt, ezért a hipotézisek néha túl nagy szerephez jutottak. A 20 év című tanulmánykötet éppen azzal nyújt különösen nagy segítséget a népi demokratikus forradalom történetének további tisztázásához, hogy minden korábbi kiadványnál sokoldalúbban, részletesebben tárja fel ós elemzi a felszabadulás utáni két évtized gazdasági, társadalmi fejlődésének főbb folyamatait, konkrét tényeit. Az Előszóban Vass Henrik vázlatos áttekintést ad a tárgyalt időszak politikai történetéről, kiemelkedő eredményeiről. Rámutat az elkövetett hibákra is, elemzi e hibák elméleti vonatkozásait — főként a proletárdiktatúra lényegének, új követelményeinek meg nem értése tekintetében — ugyanakkor határozottan leszögezi: ez a 20 év népünk történetének évszázadokkal felérő, ragyogó korszaka volt. Berend T. Iván és Ránki György az ipar növekedési ütemének kérdésével foglalkoznak ,,A magyar iparfejlődés a felszabadulás után" c. tanulmányukban. A munka az utóbbi kót évtizedben világszerte meggyorsult iparfejlődéssel összefüggésben vizsgálja a magyar ipar növekedésének ütemét. Megállapítja, hogy a világ ipari fejlődésének meggyorsulását mindenekelőtt a szocialista tábor kialakulása, e zömében közepesen fejlett országok különleges lendületű előretörése határozta meg. Magyarország az ipari fejlődés szempontjából a két világháború között Európa legelmaradottabb országai közé tartozott. Évi 1%-os iparnövekedésével csak Lengyelországot ós Spanyolországot előzte meg. Az iparfejlődés üteme már a hatalomért folyó harc szakaszában meggyorsult, már ekkor megjelentek és hatni kezdtek azok a tényezők, amelyek az új társadalmi rend fölényét jelzik. A profitérdeket háttérbe szorítva utat tört az össz-nópgazdasági érdek, fokozódó erővel érvényesült a népi demokratikus állam gazdaságpolitikája, a tervgazdálkodás a gazdasági élet mind nagyobb részére kiterjedt. Ez azonban csupán a kérdés egyik — jóllehet legfontosabb — oldala. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy szemben a polgári közgazdászok egyoldalú technicista szemléletével, a korábbi marxista közgazdasági irodalom viszont csak a társadalmi-politikai tényezők szerepét vizsgálta az iparfejlődés übamrie к alakulásában. A szerzők megfelelő figyelmet fordítanak az iparfejlődós anyagi-technikai feltételeinek elemzésére is; a társadalmi-politikai körülmények fejlődésével kölcsönhatásban mutatják meg e tényezők szerepét. Ezt a komplex módszert alkalmazzák a szocializmus alapjai lerakásának időszaká\ ban, 1949 —1962 között folyó iparfejlődés vizsgálatában is. A fejlődés döntő meghatározója a népi demokratikus forradalom eredményeként megvalósult gyökeres társadalmi átalakulás volt. A szerzők ezen belül három tényezőt emelnek ki: 1) a proletárdiktatúra győzelme és a szocialista termelési viszonyok kialakítása; 2) a gazdasági irányítás és vezetés rendszerének szocialista átalakítása; 3) a szocialista gazdaságpolitika. E tényezők közül sajnos csak a gazdaságpolitikát elemzik kritikailag, pedig a szocialista termelési viszonyok kialakításának üteme, módja és még inkább a gazdasági irányítás és vezetés megvalósult rendszere — amint azt a szocialista gazdaság mechanizmusának utóbbi években folyó felülvizsgálata mutatja — ugyancsak hatással van az iparfejlődés ütemére. A korszak gazdaságpolitikájáról szólva a szerzők főként az 1949 —1956-os években uralkodó egyoldalúságot, leegyszerűsítő szemléletet bírálják. Rámutatnak arra, hogy a
