Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1146 MANN MIKLÓS 8. 1897. július 14 — Sárospatak Ballagi Géza levele Szilágyi Sándorhoz a ÏX. kötet kéziratának csökkentésével kapcsolatban Az, amit levelében kér tőlem, annyira meglepett, hogy alig tudok magamhoz térni. Méltóztatik rá emlékezni, hogy abban állapodtunk meg, hogy munkám 45 ívig terjedhet. Én ehhez tartottam magamat s munkám második részének oekonómiáját ehhez képest a legnagyobb szigorítással állapítottam meg. S most azt kívánja tőlem, hogy a második rész egy negyedét töröljem. Bizony mondom, ha valakinek, nekem rosszul esik, hogy kedves bátyámnak, kinek különben is annyi gondja és baja van a szerkesztéssel, a gondjait szaporítsam azzal, hogy szó szerint nem teljesíthetem kérését. De méltóztassék figyelembe venni az én nehéz helyzetemet is. Mikor egy nagy munkát a legnagyobb lelkiismeretességgel bevégeztem, annak minden részletét előre megállapított terv szerint, szigorú mértékre szabva kidolgoztam: akkor újból kezdeni, amit már egyszer elvégeztem, teljes lehetetlenség. Azt azonban megteszem, — de csakis kedves bátyám kedvéért — hogy ott, ahol a szöveg nagyobbszerű átalakítása s irodalmi értékének csökkentése nélkül lehet, törölni fogom. Hogy a közönség megharagudnék, ha 20 két íves füzet után egy 5 — 6 íves füzetet kapna, ugyanabban az árban, ez nem valószínű. Haragudni ezért legföllebb a kiadó-társulatnak lehetne oka; mert valamivel többet kellene költenie az előirányzottnál. De azt hiszem, egy vállalatnál, mely százezrekbe kerül, néhány száz forintnyi túlkiadás nem számít. Sokkal nagyobb baj lenne üzleti szempontból is a kiadóra nézve — ezzel méltóztassék Emich urat megnyugtatni, — ha néhány forintnyi megtakarítás kedvéért a munka belső értéke veszítene. Még csak azt jegyzem meg, hogy ha én törléseket teszek, s ezzel a kiadónak spórolok, kedves bátyámék is tehetnek neki hasonló szolgálatot azzal, hogy a képekkel takarékoskodnak. 12 . . . Eredeti kéziratos levél OSzKK. Szilágyi lev. 9. 1897. augusztus 5. — Budapest Sehönherr Gyula levele Szilágyi Sándorhoz a IX. kötet szerkesztési tennivalóiról . . . Bállagitól az első megnyugtató módosítás az volt, a mit Sándor bácsi mai levelének mellékleteként kaptunk1 3 ; az én hosszú levelemet érdemesnek sem tartotta a válaszra, sem az Athenaeum sürgető táviratait. Ez is csak félig-meddig nyugtat meg ; 1 1/2 ívnyi törlés, akárhogy takarékoskodunk a képekkel, sehogy sem lesz elegendő, a képeket pedig teljesen nem mellőzhetjük, ha csak nem akarjuk hogy a kötet kiríjon az egész vállalat oekonomiájából; ezt még az olyan idétlen ember, mint B. Aladár is (aki most itt dolgozik a könyvtárban) belátja. Különben rávall a Ballagiakra, hogy eddig az egész vállalatnál csak a IX. kötettel akadtunk ilyen módon meg. Hogy leszünk, csak akkor mondhatom meg, ha a revisió megjött: ma táviratoztattam Ballaginak, hogy a mi készen van, küldje azonnal. A továbbiakban úgy állapodtunk meg Emich-hel, hogy Angyal tördeléseivel várunk a míg jókora szedés nincs nehogy ez a kötet is kinőjön a mértékből. ( Anygal a S. b. minden bíztatása daczára is igen vékonyan adja, fene rossz fejős tehén lett volna belőle — erről különben az Athenaeum fog S. b.-nak referálni.). . . Eredeti kéziratos levél, OSzKK. Sehönherr lev. 1! Ballagi régi vesszőparipája, hogy ő nem hajlandó „képes könyvhöz" magyarázó szöveget írni. Véleménye szerint az illusztrációk feleslegesek, csak a kiadó üzleti érdekei kívánják meg a képeket, és úgy érzi, hogy a képanyag — mint ahogy azt több levelében kifejtette — csökkentése megoldhatná a „túlméretezett" kézirat problémáit. " Ballagi hajlandónak mutatkozott — Szilágyi kérésére való tekintettel — a kézirat bizonyos minimális csökkentésére.
