Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
1128 MANN MIKLÓS Marczalival ilyen problémák nem voltak; mindössze egyszer késett betegsége miatt, de különben gyors, pontos, megbízható és kitűnő munka,társa volt a vállalatnak.91 A harmadik kötet szerzői két év alatt többször is cserélődtek. Végül is Pór készítette el az Anjou-kort; először 20 ívre való helyet kapott és ehhez igyekezett magát tartani. Mivel Szilágyin kívül Marczalihoz és Fejérpatakyhoz is hiába fordult utasításért,9 2 ezért elkészített 18 ívet, úgy gondolva, hogy két ív kell az illusztrációra. Szilágyi kívánságára több részletet törölt, viszont megírta Mária királynő korát és a szerkesztő kérésére műveltségtörténeti részekkel is bővítette anyagát, s így végül 25 ívet írt. A kötet másik részét — Zsigmond korát — a vállalat segédszerkesztője, Schönherr Gyula írta meg 1895 őszén. Ebben az időszakban természetesen kevesebbet is vállalt a szerkesztői teendőkből, pusztán az első korrigálást végezte el.93 Több levélben találunk utalást a harmadik és negyedik kötet címével, elválasztásával kapcsolatban. Fraknói kívánsága9 1 az volt, hogy Albert uralkodását még Schönherr tárgyalja, s ő Ulászló trónralépésével kezdené kötetét, így Hunyadi János pályakezdésének tárgyalása is a Schönherr kötetbe jutott. Fraknói nézete szerint a harmadik kötet címe nem lehet a tervezett Anjouk ós Zsigmond-kora sem, „mert a czímlapon nem lehet egy uralkodóházat ós egy uralkodót összefoglalni."95 Ebből kiindulva tanácsolta az Anjou és Luxemburgi dinasztiák kora elnevezés használatát. Fraknói már 1894 végén elkezdte9 6 a negyedik kötet írását, s végig dolgozta a teljes következő évet. Több ízben panaszkodott is amiatt, hogy előtanulmányai ellenére milyen sok munkát és fáradságot okozott neki „a Szilágyi-történet",97 melynek befejezését 1895 vége felé már nagyon várta !9 S Fraknói időzavarba sohasem került, s a szerkesztőknek sem volt 1895-ben vesződségük a negyedik kötettel. Fraknóinak gyakran arra is jutott ideje, hogy — kihasználva hosszas olaszországi tartózkodását — gyakran ajánljon fel anyagokat a kötetek illusztrálásához.99 Segítsége főleg becses ritkaságok megszerzésére terjedt ki — elsősorban a Vatikán vonatkozásában — ós öszeköttetéseit mindig szívesen használta fel Szilágyi vállalata érdekében. 1895 nyarán Angyal Dávid elkezdte a hatodik kötet írását. Kötete pontos címében ekkor még nem született végleges döntés, mikor ettől függetlenül megkezdte Angyal a munkát.10 0 Ballagi Géza is hírt adott magáról, s a kilencedik kötettel kapcsolatos munkájáról. Elsősorban a vidéken — Sárospatakon — dolgozó szerző nehézségeiről panaszkodott.101 Leveléből kiderült; úgy számította, hogy 1895 végére befejezi az anyaggyűjtést és 1896-ban megírja kötetét. Utalva Szilágyival folytatott tavaszi megbeszélésére, ismét kijelentette, hogy a kéziratot nem küldi ívenként Pestre,10 2 de Ígérte, hogy olyan munkát fog készíteni, amivel Szilágyi és a kritika is meg lesz elégedve. Fraknói Vilmos, Angyal Dávid és Ballagi Géza levelei már a következő óv köteteinek előkészületeiről adnak számot. Mielőtt azonban e kötetek készítéséről beszélnénk, nézzük meg : hogyan jogadta a nagyközönség és a kritika a már megjelent köteteket. Az első füzetek megjelenése után az Erdélyi Múzeum — ha a szerzőgárdával kapcsolatban fönntartásokkai is él — azonnal dicséri Marczali munkáját és a füzetek szép kiállítását. Dicsérő szavakkal ajánlja a közönségnek,10 3 mint olyan nagyszabású történeti munkát, amely felül fogja múlni Magyarország történetének minden eddig feldolgozását. Az első kötetből főleg Marczali, majd Kuzsinszky írását dicsérik az ismerteté" Szilágyi Sándor-Schönherr Gyula, 1895. szept. 19. OSzKK Schönherr lev. "Pór Antal-Szilágyi Sándor, 1895. júl. 17. OSzKK Szilágyi lev. " Schönherr Gyula - Szilágyi Sándor, 1895. szept. 6. OSzKK Schönherr lev. Szilágyinak különben Schönherr munkája nagyon tetszett. Szilágyi Sándor —Schönherr Gyula, 1895. szept. 19. OSzKK Levelestár. "Fraknói Vilmos-Schönherr Gyula, 1895. jan. 23. OSzKK Schönherr lev. " Fraknói Vilmos -Schönherr Gyula, 1895. febr. 6. Uo. Ekkor határozta el véglegesen, hogy a IV. kötet címe : A Hunyadiak és Jagellók kora lesz. A III. kötet Fraknói javaslatára ezt a címet kapta: Az Anjou-ház és örökösei. (1301-1439). " „Passióval dolgozom, valami 2 ívre való már készen is van." Fraknói Vilmos — Szilágyi Sándor, 1894. dec. 21. OSzKK Szilágvi lev. 87 Fraknói Vilmos-Schönherr Gyula, 1895. aug. 17. és nov. 29. OSzKK Schönherr lev. " „ .. .tíz írott ívem ád egv nyomtatott ívet. Így aztán a terminusra könnyen elkészülök." Fraknói Vilmos — Szilágyi Sándor, 1896. febr. 15. OSzKK Szilágyi lev. "Vö.: Fraknói Vilmos-Szilágyi Sándor, 1895. máj. 9. és júl. 9. Uo. '"Angyal Dávid-Szilágyi Sándor, 1895. júl. 30. Uo. 101 „Bizony keserves tapasztalatokat tettem már eddig is, melyek arról győztek meg, hogy időhöz kötött, nagyobb szabású munkát vidéki ember csak nagy akadályok és kellemetlenségek mellett végezhet." Ballagi Géza — Szilágyi Sándor, 1895. márc. 22. Uo. 102 „ .. .nem akarom a 30-dik ívnél megbánni, amit az 1-ső íven írtam és kinyomattam." Ballagi Géza — Szilágyi Sándor, 1895. nov. 30. Uo. Erdélyi Múzeum, 1895. 380. és 170. 1.
