Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Mann Miklós: A milleneumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztőségi munkálatairól. 1117
A M ILL KN KCMI ..MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE" MUNKÁLATAIRÓL 1129 sek, s valamennyien fejet hajtanak az illusztrációk gazdagsága, újszerűsége előtt.104 Az első kötet után már mint „valóban hézagot pótló" munkáról írnak a kritikusok és hangoztatják, „hogy végre valahára igazi történeti munkát kapunk".10 5 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kritika véleménye szerint a nagy vállalkozásnak úgy a belső tartalma, mint a külső kiállítása méltó „az ezeréves nagy nemzeti ünnephez, s méltók a legnagyobb mérvű pártoláshoz"106 . Egyedül azt kifogásolták az ismertetők, hogy a füzetek a köteteket eléggé megszakítva jelennek meg.10 7 . Az említett panasz később újból felmerült, mert a második kötetet a harmadik kötethez tartozó füzetek megjelentetése szakította meg, de mikor Marczali újból kezdett kéziratokat adni, akkor Szilágyi megszakította a harmadik kötet közlését és visszatért a második kötet folytatásához.108 Szilágyi szóles ismerettsége és tekintélye különben meglehetősen fékezte a bírálatokat. így az Erdélyi Múzeumban sem jelenhetett meg egy kritikus hangvételű ismertetés, mivel a szerkesztő — Szádeczky Lajos, Szilágyi egykori beosztottja — a cikket nem volt hajlandó megjelentetni.10 0 Még a kritikáknál is fontosabb volt az a tömegsiker, amelyet a Magyar Nemzet Története első — 1895-ben megjelent kötetei arattak. Fraknói már tavasszal gratulált a 10 000 példányhoz, amely Magyarországon akkor „mesés nagy szám"-nak számított.110 Helyesen látta, hogy Szilágyit megnyugtatta az a körülmény, mely azt bizonyította, hogy nem hiába vesződött, fáradozott a kötetekkel. Szilágyi különben — szerződése értelmében is — nagy súlyt helyezett arra, hogy állandóan hirdettesse vállalkozását. A füzetek megjelenése után a folyóiratokban kis, krónikaszerű beszámolók jelentek meg, melyek mellett közöltette a Magyar Nemzet Története előfizetési felhívását. " > Felhasználta a Közoktatásügyi Minisztériummal fennálló jó kapcsolatait is, s ennek következtében a VKM 18 980. sz. rendeletében „mint szerfelett hasznos és becses történeti művet" ajánlotta megszerzésre az összes iskolai könyvtár számára. A rendelet kiadásáról a miniszter meghagyásából Klamarik miniszteri tanácsos értesítette az Ahenaeumot.112 Ezekután nem meglepő, hogy 1895 őszén már 11 600 példány fogyott el a Magyar Nemzet Története I. kötetéből.11 3 Ebből a legnagyobb mennyiség (4000 példány) már a füzetes kiadásban elfogyott. A Révai Testvérek 3500 példányt kaptak. Érdekes, hogy kötött példányból aránylag kevés fogyott el. Vidéken 1300, míg Budapesten csak 500 darabot vettek meg a könyvkereskedésekben. De all 600 példány — a milleneumot megelőző esztendőben ! — nem várt eredmény volt, amely igazolta Szilágyit és.Emichet, a vállalkozás szervezőit. * A tárgyalások, levelezések 1896-ban tovább folytatódtak a már előző évben előkészített kötetekkel kapcsolatban. A Fraknói Vilmos által írt IV. kötet első ívei januárban már a második korrektúránál tartottak, bár Fraknói még bővítette kötetét új anyagokkal és illusztrációkkal.114 Ennek következtében egyszerre küldte vissza Szilágyihoz, az Egyetemi Könyvtárba a korrektúrákat, s az új kéziratokat.115 Ugyanakkor nagyon jól együttműködött Szilágyival és Schönherr-rel az illusztrációk közös kiválogatásában és beillesztésében.11 6 A korrektúrák átnézésekor Fraknói önkritikusan megállapította, hogy munkájával nagyon elége-101 . . .a korszakra vonatkozó képek közül alig hiányzik egy is ezekből a füzetekből." Uo. 170. 1. Olyan képet is találunk," mely eddig a magyar munkákból hiányzott." Uo. 233. 1. 105 Űj idők, 1895. 298-299. 1. "•Erdélyi Múzeum, 1895. 405 - 406. 1. 107 ,,A 10. füzetben bevégződik Szt. István uralkodásának leírása s egészen új rész kezdődik: Magyarország története a honfoglalásig s ennek első könyve Magyarország története a római hódítás előtt, melyet Fröhlich Róbert írt. Ennek meg kellett volna előznie a Vezérek korát s még ezt is meg kellett volna előznie a tervrajz szerint a Vaszary által írandó Bevezetésnek." Uo. 104.1. Tényleg furcsa, hogy előbb jelent meg I. István kora, s csak azután van szó a rómaiak Pannónia területén való tartózkodásáról, de Szilágyi a füzetek kiadásánál arra törekedett, hogy a nyomdát állandóan ellássa kéziratokkal. 11,8 Erdélyi Múzeum, 1895. 556-557. 1. "»Szádeczky Lajos - Szilágyi Sándor, 1895. febr. 9. OSzKK Szilágyi lev. 1.0 Fraknói Vilmos —Sz lágyi Sándor, 1895. máj. 9. Uo. 1.1 „Egyes füzet ára 30 kr. előfizethető negyedévre (12 füzet) 3 frt. 60. kr., fél évre (24 füzet) 7 frt. 20 кг. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Pl.: Erdélyi Múzeum, 1895. 288.1. 118 Klamarik levelét lásd 1895, ápr. 28-i keltezéssel. OSzKK Irattár 3. 113 A feljegyzés 1895. szept. 12-i keltezésű. Uo. "'Fraknói Vilmos-Szilágyi Sándor, 1896. január. 17. OSzKK Szilágyi lev. '"Fraknói Vilmos - Szilágyi Sándor, 1896. jan. 31. Uo. 118 Fraknói Vilmos-Szilágvi Sándor. 1896. febr. 2. Uo.
