Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1017 alapján tartották egymással a kapcsolatot. A csepeli baloldali munkások azon munkálkodtak, hogy egy csoportot hozzanak létre az ellenállási mozgalom irányítására. A deményisták, Mihala Gyula, Hidasi Ferenc, megkeresték Kalamár Józsefet és közölték vele: a Kommunista Párt megegyezett a Deményfrakcióval, hogy együttesen indítanak akciókat a nyilasok és a fasiszta haderő ellen. A deményisták kezdeményezésére megindult tárgyalások eredményeként megalakult a ,,13-as bizottság", melynek a kommunistákon és deményistákon kívül jobboldali szociáldemokrata vezetők is tagjai voltak. A 13-as bizottság megalakulását elősegítette a KP és az SzDP között 1944. október 10-én kötött akcióegység-megállapodás, mely az illegális „Szabad Nép" révén sok helyen, így Csepelen is ismertté vált. Megkönnyítette továbbá a 13-as bizottság létrejöttét az a tény, hogy az SzDP csepeli szervezetének vezetőségében baloldali szociáldemokraták és kommunisták is voltak, akik az 1942 és 1944 közötti időszakban sok kérdésben közös nevezőre jutottak.10 3 A 13-as bizottság vezetője az 1956-os ellenforradalomban mártírhalált halt kommunista Kalamár József volt. A bizottságon belül a kommunisták vezetése érvényesült, ezt nem számarányuknak, hanem az illegális harcban szerzett tapasztalatuknak, ésszerű programjuknak és személyes bátorságuknak köszönhették. A kommunisták vezetése teljes akarati egység alapján alakult ki, amit az is elősegített, hogy a baloldali szociáldemokraták, Csicsics Sándor, Német Ágoston magukévá tették a kommunisták akcióprogramját, és így a bizottságban szereplő jobboldaliak, mint pl. Ivanics nem tudtak és kezdetben nem mertek a blokkal szemben fellépni.10 4 A 13-as bizottság a Kommunista Párt politikájának megfelelően megvalósítandó feladatul a következőket tűzte ki: széleskörű agitációt kell indítani a Csepel körül harcoló frontkatonák között, hogy minél többen szökjenek meg egységüktől, szét kell szaggatni a frontcsapatok telefonvezetékét, akadályozni kell a csapatok utánpótlását, folytatni kell a gyárban a szabotázsakciót, folyamatosan ellenállási csoportokat kell szervezni, további fegyvereket szerezni, fokozatosan elő kell készíteni a fegyveres ellenállást és gyári védelmi őrséget kell létrehozni, hogy megakadályozzák a,nyilasok rombolását, a gyár leszerelését és elszállítását.10 5 A fegyveres harchoz szükséges fegyverek beszerzését a csepeliek már 1944 nyarán megkezdték. A fegyverek megszerzését a kőbányai sziklapincékben dolgozó csepeli kommunisták és deményisták szervezték meg. Süle József segítségével — aki a kőbányai gyár légoltalmi parancsnokaként dolgozott és közben a kőbányai kommunista fegyveres akciógárda szervezésében vett részt - Rosta Gábor és Gyárfás Kálmán, Póta János, Ruza Pál hozzájutottak a nyilasoknak a légó szertárban őrzött fegyvereihez. Légóruhába öltözve éjszakánként hordták fel a fegyvereket. Több mint 500 kézigránátot, karabélyokat és pisztolyokat tudtak szerezni. Ezenkívül a deményisták, Szabó József, Lapusán György is szereztek fegyvert. Ezeket a fegyvereket Csepelen Schlai Henriken, Dralios Lajoson, Viczián Sándoron és Fejtő Antalon keresztül osztották szét. юз pj Archív. Kalamár József visszaemlékezése. H-k-86. Uo. Drahos Lajos visszaemlékezése H-d-29. Pomlényi Sándor visszaemlékezése. — Kirschner Béla—Rácz Béla: Adatok a felszabadult csepeli WM első négy hónapjának történetéhez. Párttörtóneti Közi., VII. évf 3. sz. 128 — 129.1. 104 Uo. 105 Mályi Vilmos visszaemlékezése. PI Arch. Drahos Lajos visszaemlékezése H-d-29.
