Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1018 BAKSAY ZOLTÁN A Kőbányára költöztetett repülőgépgyárban dolgozó kommunista csoport, melynek tagjai jórészt csepeliek voltak, nagymértékben szabotálta a Repülőgépgyár termelését. Az áttelepített üzem sehogyan sem akart megindulni, mert a legfontosabb gépek mindig felmondták a szolgálatot.10 6 1944 október végén a nyilasok és a németek nyugatra akarták evakuálni a Kőbányára költöztetett csepeli repülőgépgyárat. A kommunista csoport azt a feladatot kapta, hogy a kiürítést akadályozza meg. Megrongálták a darukat, tönkre tették a villánykábeleket, és így nagyrészt sikerült a gépek elszállítását megakadályozni. Ebből az akcióból a deményisták is alaposan kivették részüket, kiemelkedően szerepelt köztük Lapusán György.10 7 Ugyancsak Lapusán György volt az, aki jelentette, hogy a nyilasok és a németek kivonulnak Kőbányáról és magukkal akarják vinni azokat az ukrán fiatalokat, akiket itt dolgoztatnak. A 13 szovjet fiatalt a kőbányai ellenálló csoport megmentette, és Csepelen, Pesterzsébeten kommunisták és szociáldemokraták rejtegették őket. Drahos Lajos egymaga hármat rejtegett küzülük. Különböző akciókban vettek részt a csepeliekkel, röpiratokat szórtak, fegyvereket gyűjtöttek.10 8 Novemberben már általános volt a szabotázs a csepeli gyárban is. Szálasiék egy német páncélökölhöz hasonló fegyver gyártását határozták el. A „Szálasi röppentyű" nevű fegyver elkészülését és sorozatgyártását a munkások szinte teljesen megakadályozták. Novembertől a nyilasok elmeneküléséig állandóan folyt a gyártás, kész fegyver azonban csak elvétve hagyta el a gyárat, mert a munkások a legkülönbözőbb módszerekkel tévesztették meg a nyilasokat. A nyilasok főbelövéssel fenyegetőztek, de a szabotáló munkásoknak, anyaghiányra való hivatkozással, sikerült a letartóztatást elkerülniök. Mindjárt az új fegyver kipróbálása is balul ütött ki a nyilasok számára; a kísérleti példány felrobbant és több embert megölt.10 9 A németek és magyar segítőik, a nyilasok, a szovjet hadsereg közeledtére elhatározták, hogy kiürítik és felperzselik az országot. Egymásután szerelték le a gyárakat, a gépeket és a nyersanyag-készletet Németországba hurcolták vagy megsemmisítették. A Kommunista Párt és a Magyar Front harcba hívta a népet az ország megmentéséért. A csepeli munkások zöme nem volt hajlandó segítséget nyújtani a gyár elhurcolásához, kifosztásához. A nyilasok már 1944 elején megpróbálták a legfontosabb üzemek gépeinek és szakmunkásainak nyugatra hurcolását, megkísérelték a WM-gyár egyes üzemeinek nyugatra telepítését is. A munkások azonban nem voltak hajlandók elhagyni otthonaikat és a gépek elszállítását is megakadályozták. A WM több gyáregységében kommunista és szociáldemokrata párttagokból és pártonkívüliekből, szervezett és szervezetlen munkásokból védőrségek alakultak, melyek feladatuknak a gépek és nyersanyagok megmentését, szabotázsakciók szervezését tartották. A Martin-üzemben a kilátásba helyezett halálbüntetés ellenére is az ötvöző anyagok egy részét a munkások eldugták, s ez a mennyiség volt a felszabadulás után a Martinban meginduló munka egyik feltétele. A nagy turbinát Morvái János munkás és társai mentették meg azzal, íoe pj Arohiv. Drahos Lajos visszaemlékezése H-d-29. Faragó József visszaemlékezése. 107 PI Archiv. Drahos Lajos visszaemlékezése H—d — 29. 108 Uo. 109 O. L. Hadműveleti terület. Polg. vez. 1 cs./280 iktatatlan.
