Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1016 BAKSAY ZOLTÁN пёк dolgozó gyárakat ! Lepjetek sztrájkba ! Ne legyen haszna a németeknek a magyar iparból ! Járjatok az élen, küzdjetek a nemzeti ellenállás első sora iban !"98 A csepeli munkások eleget tettek a kommunisták vezette Magyar Front felhívásának, és megkezdték a termelés nagymértékű szabotálását. 1944 nyarán gyakorivá váltak a gyárban a transzformátorrobbanások, a szerszámgéptörések, és feltűnően sűrűn beszakadtak a Martin-kemencék tetői. Ugyanakkor, a nyilas terror ellenére, óriási mértékben nőtt a selejt. A selejtgyártás nagyságát jól mutatja az a tény, hogy Juhász József munkás 500 db gránátból egyedül 193 selejtet csinált. Juhász Józsefet ezért a katonai parancsnokság internáltatta.9 9 Minden munkásnak ez lett a sorsa, akit selejtgyártáson rajta fogtak, csakhogy ez nagyon ritkán fordult elő, mert a katonai parancsnokság csak elvétve tudta bizonyítani a szabotálást. A csepeli szabotázsakciók csúcspontja volt 1944 szeptemberében a gyár magnéziumkészletének felgyújtása. A készletet a Magnéziumgyár munkásai gyújtották fel éppen egy légiriadó alkalmával. Ezzel a tettükkel komoly károkat okoztak a „hitlerista hadigépezetnek", és példát mutattak a többi dolgozónak. A párt az illegális Szabad Népben a csepeliek tettét követendő példaképnek állította a magyar munkásosztály elé.10 0 Nem sokkal a sikeres szabotázsakció után szeptember 13-án Csepel utcáin Izrel Sára, álnevén Engert Márta kommunista ifjúmunkás terjesztése révén megjelent az újjáalakult Kommunista Párt első röpirata, mely a „Kommunista Párt megalakult" címet viselte. A központi bizottság, miután a Békepárthoz fűzött remény nem vált be, a párt nevét újból Kommunista Pártra változtatta. A párt első röplapja a munkásosztály vezető szerejiét magyarázta a megszállás elleni harcban, és szabotázsakciókra buzdította a munkásokat.10 1 A csepeli baloldali munkások megértették a párt szavát, és amennyire erejükből telt, harcoltak a fasiszta rendszer ellen. Október 15-én, amikor Horthy a rádióban fegyverszünetet kórt a Szovjetuniótól, a csepeli kommunisták és szociáldemokraták egy csoportja felvonult a Munkás Otthon elé, az épületről letépték az ott székelő Nemzeti Munkaközpont tábláját, és összetaposták. Az akcióban Kalamár József, Somogyi Antal, Csicsics Sándor, Kovács Emil és sokan mások vettek részt. A haditermelés megbénítása érdekében szándékuk volt a gyárat is leállítani. Nagyarányú sztrájkmozgalmat kívántak indítani, de ezt az események kedvezőtlen alakulása meggátolta. Horthyék gyáva áruló politikája következtében a fegyveres nyilasok Csepelen is megszállták az utcákat, középületeket, és így a sztrájk is meghiúsult.10 2 A nyilasok hatalomra kerülése után, 1944 októberében a csepeli baloldali munkások, kommunisták, szociáldemokraták, deményisták ellenállási csoportokat alakítottak. Munkájuk hatékonyságát gyengítette, hogy egymástól elkülönülve, központi irányítás nélkül működtek, és személyes ismeretek 98 H. L. Kéziratok, tanulmányok, 206. csomó 1944. III. 26. A Magyar Nemzeti' Függetlenségi Front Kiáltványa. 99 PI Archiv. В. M. VII. 1944-9-181140. Juhász József internálása. Bán Károly visszaemlékezése. 100 Illegális Szabad Nép. 102. — A nemzeti felszabadító harc hírei. Szabad Diákfront. Pécs, 1944. szept. 3. I. sz. 3. 1. Szabotázs Csepelen. 101 PI Archiv. Baloldali összesítő. 1944. szept. 30. Kommunista mozgalom. 102 Pomlényi Sándor visszaemlékezése.
