Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
KOVACHICH MÁKTON GYÖKGY 95 felmutató — kísérlete volt a tudományos tevékenység megszervezésére, melyben a történeti tudományok is helyet kaptak. A történettudomány szervezett művelésére törekvő tudósok sorában Bod Péter is megemlíthető, akinek 1756-ban felvetett „literaria societas"-a magyar nyelvtan készítése mellett „válogatott magyar históriák és írások" kiadásával is foglalkozott volna, — igaz, ez utóbbival is az idegen szavaktól tiszta magyar nyelv megismertetése érdekében.1 1 Fontosabb szerepet juttat a történettudománynak Kollár Ádám 1763. évi tervezete: a levelezés útján működő társaság a természettudomány, gazdaságtudomány és történettudomány művelésére szövetkezett volna (história naturalis, oeconomica et civilis). 12 A pozsonyi Academia Augusta ismeretlen tervezője — talán a Kollár és Tersztyánszky köréhez tartozó Benczúr József, ekkor a pozsonyi liceum igazgatója és történelemtanára — 1770—1771-ben négy osztályban kívánta a tudományos tevékenységet megszervezni. A második osztály foglalkozott volna a történeti tudományokkal, s ezzel együtt a jogtudománnyal: a népjoggal és az általános államjoggal, a hangsúlyt némileg az utóbbiakra helyezve. „Egy országnak, amelynek legtöbb előjoga szokásokon alapul, különösképpen megvan az oka rá, hogy gondoskodjék ezek eredetének és fejlődésének tisztázásáról" — írta a javaslat, hozzátéve, hogy e szekció egyike a legszükségesebbeknek.13 Tersztyánszky Dániel 1771-től kezdve 1776 közepéig megjelenő folyóirata, az Allergnädigst privilegirte Anzeigen aus sämmtlichen к. к. Erbländern — melynek a hátterében ismét Kollárt kell keresnünk — szintén egy társaság működése eredményének vallotta magát (herausgegeben von einer Gesellschaft), — bár a valóságban, úgy látszik, inkább csak a munkatársak szervezet-Jen körére támaszkodhatott. A lap az általános jólét emelésének felvilágopodott célkitűzésével indult, s míg az első évfolyamokban az egész Habsburg-birodalom honismertetésének feladatát látta el, a 4. évfolyamtól kezdve iránya megváltozott, s egyre inkább magyar történeti folyóirattá vált. A szerkesztőség fel is hívta a figyelmet az új vonalra, új munkatársak bevonásával magyarázva. így jelentek meg a lapban Késmárk történetével, kihalt magyar családok történetével foglalkozó cikkek, köztük a Thököly-család története, — talán éppen az ekkor Késmárkon tanító Benczúr tollából — magyar numizmatikai kérdések ismertetése, a magyar könyvnyomtatás története; köztük a honismeret szellemében magyarországi természeti kincsek leírása is. S bár társaság létezése kifejezetten nem bizonyítható, annyi kétségtelen, hogy ez a lap az első, amely két és fél éven át magyar történeti művek rendszeres megjelenését lehetővé teszi.14 • A magyarnyelvűség kérdésének előtérbekerülése a történettudomány számára a nemzeti fejlődés e szakaszában a tudományos-kulturális kérdések rang -lényeges pontokban is eltér. — Ami a társaság nem ismert tagjait illeti: kérdés, hogy az említett Szászky Péter helyén nem Tomka-Szászky Jánost kell-e értenünk, aki ekkor a pozsonyi ev. gimnázium tanára. Egy besztercebányai Fábry Pál 1754-ben a wittenbergi sgyetem hallgatója; lehetséges, hogy azonos az itt említett Fábryval. 11 Bod Péter levelei Ráday Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben. Közli Kiss Áron. Vlagyar Könyvszemle, 1882. 262—263. 1. 12 Csóka J. L. : i. m. 14. 1. 13 Idézi Csóka J. L. : i. m. 23.1. Benczúr szerzőségének lehetőségére tanulmányom ektora, H. Balázs Éva hívta fel figyelmemet. 14 1771. évi társaság létezésére az egyetlen adat Horányié (Memória Hungarorum. [II. köt. Bécs. 1777. 398. 1.). A folyóirat korábbi évfolyamait ismerteti Csóka: i. m. 19—20. 1.
