Századok – 1968
Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90
96 V. WINDISCH ÉVA sorában végérvényesen a második helyet jelöli ki. Az 1781-ben írott Jámbor szándék a tervezett Tudós Magyar Társaságot kizárólag a nyelvművelés szolgálatába kívánja állítani, s minden más tudományszak fejlődését éppen azok magyarrá tételétől várja. Magyarnyelvűség és tudományos fejlődés szintézise Révai Miklós Planum-ában jelenik meg: a társaság első célja a nyelv művelése, a második cél a tudományok és művészetek terjesztése, — természetesén magyar nyelven, s ezért Révai a második célt kezdetben idegen nyelvű művek magyarra fordításával kívánja megközelíteni. A létesítendő társaságot négy osztályra tagolná; a történettudomány az első osztályban (Classis philologica) kap helyet; a nyelvtudomány után ez osztály második fő tárgya a történelem, földrajz, statisztika és archeológia; ez utóbbinak részei a numizmatika, heraldika, diplomatika és genealógia; ebbe az osztályba tartozik a festészet és a zene is. Néhány korábbi tervvel ellentétben Révai nem kíván a történelem és a jogtudomány között szoros kapcsolatot létesíteni: a jogtudomány (természetjog, közjog, hazai jog) a második, filozófiai osztályban kap majd helyet.15 Fejlődést jelent Révai tervezete a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a létesítendő társaság szerves részének tekinti a könyvtárat és múzeumot is. A társaság második fő tisztviselője a, könyvtár, természettudományi gyűjtemény és a találmányok gyűjteményének őre; a könyvtár könyveken kívül hazai régiségeket is őrizne.1 6 Mindezekben az ismertetett tervezetekben a történettudomány művelése csak egy átfogóbb kultúrpolitikai program részeként szerepel. A vizsgált közel negyven év leforgása alatt mindössze egyetlen olyan szervezkedés akad, amely központba a történettudomány művelését helyezi: Batthyány Ignác erdélyi püspök társasága. Az erős tudományos érdeklődésű püspök két társaság tervét foglalta írásba: egy egyházi akadémiáét, amely egyházi, s ezen belül egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozott volna, s egy Societas Assiduorum elnevezésű tudományos társaságét, amelynek két fő célja a magyar diplomatika és a magyar kronológia művelése. Batthyány azt remélte, hogy a tagok magyar és külföldi forrásokra támaszkodva évente a magyar történelem két évszázadát tudják majd átdolgozni, s így rövidesen kiadhatják a magyar történelem általános krónikáját. Az okmányok vizsgálatánál tizenhatféle szempont érvényesítését kívánta: így az uralkodók, méltóságviselők nevének pontos meghatározását, szövegkritikát, stílusvizsgálatot, földrajzi vonatkozások vizsgálatát, a pecsétek és érmek tanulmányozását, s fel kívánta használni az okleveleket a magyarországi latinság szókincsének összeállítására is. A fő cél a régi magyar és erdélyi — egyházi és világi — történelem felderítése, de emellett a társaság tagjai közé fogadná azokat is, akik fizikai, matematikai, orvosi kérdésekben új eredményekre jutottak. A tagok szükség esetén közös erővel készítenének el műveket, kiadnának kiadatlan vagy ritka forrásokat, jelentős műveket magyarról latinra, vagy más nyelvről magyarra fordítanának. A tervek között néhány konkrétum is szerepel: IV. Béla uralkodásának feldolgozása, melyre maga a püspök vállalkozott, a magyar jog történetének, Árpádházi Margit életének megírása, római feliratok kiadása, éremgyűjtemények ismertetése. A társaság ülésein felolvasott dolgozatok kiválóbbjait évente együttesen közölnék.17 15 [Révai Miklós] : Planum erigendae Eruditae Societatis Hungaricae filter um elaborates. Viennae. 1790. 14—16. 1. 16 Uo. 20—22. 1. 17 A Batthyánv Ignác-féle akadémiai tervezetek. Erdélyi Múzeum, 1934. 143— 148. 1.
