Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
A CSEPELI -MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1003 része Csepelen is kiábrándult a háborús politikából, nem utolsósorban a német és magyar hadseregnek a fronton elszenvedett veresége és a belső ellátási nehézségek és életszínvonal romlás következtében, nagyarányú demagógiához folyamodtak a munkások között. Mindennap a munkások és munkásnők nehéz életéről, a rossz kereseti viszonyokról, az Ínséges lakáshelyzetről, a tűrhetetlen egészségügyi állapotokról, az ellátás nehézségeiről cikkeztek. Ügy csináltak, mintha a munkások életkörülményeinek megromlásához semmi közük sem volna és a háborúról sem tehetnének. A háborúról mint elkerülhetetlen szükséges rosszról beszéltek, a munkások sanyarú sorsáért pedig teljesen elködösítve a dolgot a „múlt bűneit" tették meg felelősnek.5 1 A csepeli munkások zömét a jobboldali szervezetek minden igyekezetük ellenére sem tudták megnyerni a maguk számára. Azok a munkások, akik a kezdeti háborús sikerektől és a területgyarapodással együttjáró nacionalista propagandától megszédültek, 1941 után fokozatosan kiábrándultak a háborús politikából. A munkások nagy tömegéhez viszonyítva elenyészően kevés volt azoknak a munkásoknak a száma, akik sorsukat végleg a jobboldali szervezetekhez kötötték. A háborúból kiábrándult munkások zöme passzív magatartást tanúsított, de rokonszenvvel figyelte a kommunisták és a szervezett munkások akcióit, amelyek a háború minél előbbi befejezését célozták. A csepeli szociáldemokrata és szervezett munkások kezdettől fogva ellene voltak a háborúnak és a kommunisták ösztönzésére cselekvően részt vettek a fasizmus elleni harcban, a háború befejezése és a független demokratikus Magyarország megteremtése érdekében. Már Magyarországnak a második világháborúba történő belépését megelőzően a Szociáldemokrata Párt nagyarányú szervező munkát fejtett ki Csepelen és környékén. Újjászervezték a Budapest-környéki Végrehajtó Bizottságot, melyet Csepelen Ivanics István jobboldali szociáldemokrata képviselt. Rendezék a párt sorait, pontos kimutatást végeztek a tagsárgól: a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetének 112 fizető tagja volt. Fokozták a szervező és agitációs munkát a gyárban is, bár ez szigorúan tilos volt.5 2 A szigorú katonai fegyelem ellenére 1941. február 19-én a durva-hengerde 45 dolgozója bérkérdés miatt sztrájkba lépett. A reggel kezdődött sztrájk még a délelőtt folyamán véget ért a katonai terror miatt, de ebben az időben, amikor a sztrájk büntetendő cselekménynek számított, a csepeliek munkabeszüntetése nagyhatású, bátor tett volt.5 3 Nem is maradt hatástalan a katonai parancsnokság előtt: attól tartott, hogy a 15 000 embert érintő szénhiány miatt keletkezett zúgolódást a baloldal a munkások közötti agitációra használja fel.5 4 A háború kitörését közvetlenül megelőző időszakban a Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetében különösen az ifjúság mutatott nagy aktivitást. 51 Csepeli Őrszem, 1943. márc. 5. A munkás ifjúság problémája. Uo. 1942. dee. 4. Gyerekek a vízparton. Uo. 1944. márc. 17. Munkásnők a mai nehéz helyzetben. Uo. 1943. okt. 30. Egység a hadiüzemben. Uo. 1944. szept. 29. A gyár munkásai és a kenyér mellé való. Uo. 1944. máj. 20. Őszinte beszéd. Uo. 1943. okt. 30. Munkaügy. Uo. 1943. szept. 3. Ki fog ezekre a kérdésekre felelni. Uo. 1943. júl. 2. Munkás ós szociális kérdései 52 P. I. Arch. Az SzDP csepeli szervezete iratai 1938 — 1943. Ivanics István csepeli, párttitkár levele a taglétszámról és a tagdíjfizetésről a környéki titkárságnak. Csepeli Őrszem, 1941. máj. 10. Mi van a WM gyár egyes üzemeiben; Avagy a szociáldemokraták terrorizmusáról. 63 PI. Arch. WM gyári iratok. A XII. 2/1922/4. Napló. 64 H. L. H. M. elnöki. III. csop. főnökség. I. tétel 1941. 6604 alapszám. A WM gyári szénszünet miatt a munkások nyugtalankodnak.
