Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1004 BAKSAY ZOLTÁN Ez annak volt köszönhető, hogy az őket irányító szerv, az Országos Ifjúsági Bizottság a kommunisták irányítása alatt működött. A csepeli ifjúmunkások 1941. június 4-én és 6-án a Munkás Otthonban hatósági engedély nélkül gyűlést tartottak. A gyűlésen Csépi Erzsébet, a Hazai Fésüsfonógyár munkásnője felszólalásában kifejtette, hogy 1920-ban a nemzeti szocialitsa és fasiszta irányzat került uralomra Magyarországon és a munkásosztálynak törekedni kell megbuktatásukra. Erős agitációs tevékenységet fejtett ki az ifjúság között Viczián Sándor ifjúmunkás is, a Csepeli Repülőgépgyár munkása. A rendőrségi jelentés szerint Csépi Erzsébet tagja volt a Természetbarátok Turista Testületének is, ,,akik csaknem valamennvien egyúttal kommunisták is".5 5 1941. június 6-tól július 16-ig a csepeli szociáldemokrata ifjúság számára továbbképző előadásokat tartottak a Munkás Otthonban. A szeminárium keretében az egyik előadó a szakszervezeti harc eszközeként a sztrájkot, szabotázst és bojkottot jelölte meg.5 8 Június hó 17-én este a Munkás Otthonban a Szociáldemokrata Párt budapesti kiküldötte, Wiener Tibor ugyancsak engedély nélkül előadást tartott. Ezen ismertette a zsidótörvény embertelenségét, síkraszállt eltörléséért és kifejtette a munkások előtt az osztályharc marxista elméletét. Majd utalt a küszöbön álló, Szovjetunió elleni háború lehetőségére. Felszólította a munkásokat, hogy amennyiben a hitleri Németország megtámadná a Szovjetuniót, akkor a munkásoknak a világ első proletárállama mellett van a helyük, mert ez a háború a munkások felszabadulását segíti elő.5 7 Wiener csepeli előadása abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a háború kérdésében szembenáll a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőinek ebben az időben folytatott politikájával. Amikor ugyanis Németország megtámadta a Szovjetuniót, körrendeletben kötelezték a párttitkárokat, hogy lépjenek fel a sztrájkhangulat ellen és július 1-én a Népszavában fegyelmezett magatartásra és buzgó munkára hívták fel a munkásokat. A csepeli szocialista munkások gyűlésén többek között felszólalt Kalamár József, a csepeli kommunista pártsejt tagja is, aki a tőke elleni harcra buzdította munkástársait. A Szovjetunió elleni háború megindulása és Magyarország belépése e háborúba új feladatok elé állította a Kommunista Pártot. A Központi Bizottság kimondta, hogy a német fasizmus az összes néprétegek legfőbb veszedelme, a Szovjetunió elleni háború megszüntetése az egész magyar nemzet érdeke. Ezért a párt fő feladatának Magyarországnak a német imperializmus igája alól történő felszabadítását, a német hadseregnek az országból való kiűzését, a Szovjetunió ellen viselt háború megszüntetését tekintette. Ez a fő-célkitűzés, mely a független és demokratikus Magyarország kivívását célozta, megkövetelte a német fasizmussal való szakítást, a háborúból való kilépést. Ezzel egyidőben a Kommunista Párt a független és demokratikus Magyarország megteremtése érdekében az összes osztályok és pártok össze, fogását javasolta. A Központi Bizottság helyesen megállapított politikája alapján meginduló munka mindenhol nagy eredményeket hozott. 55 PI Arch. В. M. VII. l-es. 1941 — 7 — 11384. A M. Kir. Honvéd vezérkar főnökének átirata a budapesti rendőrfőkapitányságnak a marxista pártok tevékenvsége tárgyában. 56 Uo. 57 Uo.
