Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
1002 BAKSAY ZOLTÁN az apának évi 8400 pengő volt a jövedelme, mégis nehezére esett a taníttatás.4 8 A csepeli munkások életkörülményeit a rossz gazdasági és szociális viszonyokon kívül nagyban megrontották a kormány terrorintézkedései, melyeket az ország hadbalépése után foganatosítottak. Elrendelte a kormány a gyülekezési tilalmat, megszigorította a statárium-rendeleteket, felállította a Vezérkari Főnökség külön bíróságát, amelynek ítéletei ellen nem lehetett fellebbezni; a hadbíráskodást kiterjesztette a polgári lakosságra is; különleges intézkedéseket hozott a szabotázs és sztrájk ellen ; üzemi fogdákat létesítettek ; növelték a rendősrég és csendőrség létszámát; kiépítették a besúgó hálózatot. Propaganda gépezetét a kormány teljes egészében a szovjetellenes uszításra, a kommunisták gvalázására használta fel. Mindez fékezte a munkások gazdasági és politikai harcát a jobb megélhetésért, a demokratikus szabadságjogokért és végső soron a munkások életkörülményeinek romlásához vezetett. A kormány háborús terrorintézkedései, a különben is gyér demokratikus szabadságjogok megnyirbálása, a munkás-szervezetek működésének korlátozása a jobboldali szervezetek munkáját segítette elő. így volt ez Csepelen is, ahol a jobboldali szervezetek nagyszabású szervező és agitációs munkát fejtettek ki, a község valamennyi társadalmi rétegét befolyásuk alá kívánták vonni. Azon munkálkodtak, hogy háborús, antikommunista, irredenta politikájuknak minél több hívet toborozzanak a községben. Elmondhatjuk, hogy a „keresztény és nemzeti úri középosztályhoz" tartozó csepeli kereskedőket, iparosokat, tisztviselőket, katonatiszteket stb. sikerült megnyerniök eszméik számára.4 9 A csepeli jobboldali szervezetek a munkásokra is kivetették hálójukat. Munkájuk a munkások fasiszta szellemben történő átnevelésére, a háborús termelés zavartalanságának biztosítására, a baldolali mozgalmak, illetve szervezetek elszigetelésére és ellensúlyozására, az uralkodó osztály munkás tömegbázisának megteremtésére irányult. Az 1938 1940 közepéig tartó konjunktúra és a bécsi döntések hatására a csepeli munkások egy része, főleg az elmaradott és fiatal munkások a jobboldali álszocialista szervezetek, köztük a nyilasok befolyása alá került. A nemzeti munkaközpontban, a Női Munkás Otthon ban, az Egyházi Munkás Szakosztályban, a Keresztény Munkásifjak Országos Szövetségében munkások is tevékenykedtek. A nyilas pártnak is voltak munkás tagjai szépszámmal Csepelen. A Nyilas Párt megerősödését mutatta az a tény is, hogy 1941 júniusában Szálasi Ferenc is ellátogatott Csepelre, ahol hívei virágesővel fogadták.50 A jobboldali szervezetek a háború alatt a munkásokkal szembeni politikájuk homlokterébe a háborúra való mozgósítást, a haditermelés biztosítását állították. Mániákusan féltek minden munkásmegmozdulástól, minden ilyen alkalomkor gyalázkodó cikkek tömegét jelentették meg a kezükben levő újságokban. A háború utolsó éveiben, amikor már a munkásosztály nagy 48 Csepeli Őrszem, 1942. aug. 14. Mibe kerül egy diák a bölcsőtől az érettségiig. 49 Csepeli Őrszem, 1944. jún. 9. Magyar kötelességtudás. — Uo. 1944. jún. 2. Muni kás szemmel. — Csepeli Újság, 1944. febr. 17. Az idő sodrában. — PNL Pestmegye Csepelszolgabírói kirendeltség 213Ő/1944. Bolsevista kiállítás rendezése Csepelen. 60 Csepeli őrszem, 1941. jún. 28. Szálasi Ferenc Csepelen. Uo. 1943. febr. 12. A csepelinyilasok vezetőjót 8 hóra ítélték. Csepeli — Őrszem, 1943. febr. 19. Hírek. —H. L. H. M. I. tétel, Elnöki Osztály 27162 alapszám, iktatószám 28.921. Helyzetjelentés 1943. IV. 19-ről. illetve IV. 16-ról. Jobboldali mozgalmak.
