Századok – 1967

Tanulmányok - Szekeres József: Az 1940. évi általános bányászsztrájk története 82

86 SZEKERES JÓZSEF a munkások fizetéses szabadsága, melyhez a feleség és a 14 éven aluli gyermekek részére 50%-os utazási kedvezményt biztosítottak. 76 000 munkáscsalád élt ezzel a lehetőséggel, sokan pedig pénzben váltották meg szabadságukat. 1939 januárjában kezdte meg működését az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár. Az első évben 15,4 millió pengő, 1940-ben 19,2 millió pengő gyermeknevelési pótlékot fizettek ki. Az általános munkabérek javítása tekintetében szintén történtek intézkedések, amelyek, ha nem is elégítették ki a munkások igényeit, mégis a korábbi évekhez képest némi javulást hoztak. Az 1935-től számított öt óv folyamán Varga iparügyi miniszter szerint,,a bérek összege évenként 160 milliótól 200 millió pengőig emelkedett, kb. 800 milliót kitevő kereset mellett".1 0 Az említett politikai okokon kívül a munkásság élet-és kereseti viszonyainak javulásában a kedvező gazdasági konjunktúra is közrejátszott. A gazdasági életet átmenetileg fellendítették a kormány fegyver­kezési programjának realizálására tett intézkedések, a kedvező mezőgazdasági terméseredmények és a mezőgazdasági export nagymértékű fellendülése. Mindezen tényezők mellett az iparügyi miniszter nyilatkozata a' kifizetett munkabérek összegének növekedéséről mégsem tekinthető objektívnek, mert egy szó említést sem tett az 1934. év óta szakadatlanul emelkedő árszínvonal­ról, a nagyiparban és a bányászatban 1938-ig munkábaállított 69 000 új dolgozóról. A két utóbbi tényezőt is figyelembe véve megállapítható, hogy a kifizetett munkabérek összegének jelentős emelkedése inkább az új munkások béréből, s a megélhetési költségek növekedése következtében elkerülhetetlen béremelésekből adódott. Kétségtelen tény azonban, hogy sokkal kisebb mórték­ben ugyan, de a reálbérek is emelkedtek. Az egyes tőkés csoportok és érdek­képviseletek részben gyártmányaik árának emelésével, de többnyire a csekély mértékben felemelt bérek és természetbeni juttatások megnyirbálásával igyekeztek kárpótolni magukat. Természetesen a munkások sem voltak meg­elégedve az elért eredményekkel. így a kormány nem érte el célját a szociális feszültség enyhítése tekintetében. Ideig-óráig, az átmeneti területgyarapodások nyomán felszított nacionalista hullám hatására, valamint a második világ­háború kezdeti időszakában a kizsákmányolt tömegek még lendülettel végez­ték munkájukat, de várható volt, hogy akár egy újabb külpolitikai esemény, akár helyzetükben bekövetkező kedvezőtlen fordulat újból fellobbantja az osztályharc tüzét. A gazdasági élet militarizálása és az 1940-es év kedvezőtlen jelenségei 1939. szeptember 1-ón kitört a második világháború. Magyarországon, minthogy a Teleki-kormány a fegyveres semlegesség álláspontjára helyezke­dett, a gazdasági életet militarizálták. A jelentősebb üzemek militarizálásával egyidejűleg a termelés szervezése és a nyersanyagellátás katonai, vagy katonai irányítás alatt álló kormány­szervek közvetlen hatáskörébe került. A korábbi hadiüzemi titkárok most már nyíltan az üzemek katonai parancsnokai lettek, akiknek feladatát képezte a zavartalan termelés biztosítása, a munkafegyelem szigorú betartatása és a politikailag gyanús munkások megfigyelése, jegyzékbe vétele. A munkásokat 10 Varga iparügyi miniszter felszólalása a képviselőház 1940. nov. 18-i ülésén. Kép­viselőházi Napló 1939-1944. 7. köt. 632 — 533. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom