Századok – 1967

Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869

A POLGÁRI DEMOKRÁCIA KÜLPOLITIKÁJA 1918—1919 ( 897 Jászi, miután tárgyalásai a nemzetiségek elismert vezetőivel kudarcot vallottak, ellenpropagandával és nemzetiségi ellenpártok szervezésével próbál­kozott. A minisztertanácsban azzal indokolta ezt a fordulatot, hogy ,,a tótok­kal és románokkal lehetetlen megegyezni. Viszont az entente körében mind több jel vall arra, hogy a megegyezéses béke mégis diadalt fog aratni." Ezen kijelentések után helyesnek tartja, hogy a „különböző parciális nemzetiségi mozgalmakat ..." ha nem is nyíltan és hivatalos formában, de kellő erővel támogassa a magyar kormány.148 Kísérletei nem jártak érdemleges sikerrel, de csökkentették az igazi nemzetiségi pártokkal való megegyezés amúgy is csekély lehetőségét. A magyar állam pénzén szervezkedő vezérek támogatását könnyű volt elnyerni, de ez csak látszateredményeket hozhatott. Egy Dvorcsák nevű kalandor elnökletével alakult meg az ún. Keleti Tót Nemzeti Tanács, amelynek feladata lett volna éket verni a keleti és nyugati szlovákok közé. Programja, az autonóm Kelet-Szlovákia a magyar állam kötelékében, nem talált visszhangra. A hatás fokozására 1918. december 11-én Kassán kikiáltották a Keleti Tót Köztársaságot.14 9 Az akciót az SzDP is támo­gatta, a ruttkai párttitkár lett a „szociális ügyek minisztere" a rövid életű kor­mányban. Jászi annál kevésbé tudott hatást elérni az ilyen bábkormányokkal, mert láthatólag maga sem vette komolyan őket,15 0 még az általuk „követelt" autonómiát sem iktatták törvénybe. A csehszlovák hadsereg bevonulása után Dvorcsák ék sietve kereket oldottak. Még ennyi eredményt sem értek el a hatóságok által szervezett nyugat­magyarországi horvát „néptanácsok", melyeknek feladata a német elszakadási mozgalom ellensúlyozása lett volna.15 1 Pénzzel és közigazgatási nyomással próbálták megdolgozni a nyugat-magyarországi németeket is.15 2 November végén létrehozták „Magyarország népeinek testvéri szövetsé­gét", amelyhez csatlakoztak „a Magyarországi Rutének Néptanácsa (Ungvár), a Keleti Tótok Tanácsa, a bácskai szerbek és bunyevácok, a szepesi németek, a győri németek, az aradi románok és más városok" nemzetiségi lakóinak állító­lagos képviselői.15 3 Jászi más kreatúráival együtt ez a szövetség is gyorsan eltűnt a történelem süllyesztőjében. Folytatta viszont tevékenységét az Orszá­gos Propaganda Bizottság, melynek fő feladata a területi integritás propagálása volt. Többszáz agitátora között nagyrészt haladó szellemű, de politikai tapasz­talatokkal nem rendelkező fiatalemberek voltak, akik többnyire csak elrontot­ták a nemzetiségi tömegek naivitására építő propagandát. A népköztársaság reformjait eltúlzó, „földmívesek és munkások tanácsa" s egyéb nem létező szervek aláírásával ellátott plakátjaik esetleges hatását is eleve lerontotta, hogy jobb híján a közigazgatási tisztviselőkre bízták terjesztésüket.154 A román sziguranca ügynökei derűs megjegyzések kíséretében terjesz­tették fel megtekintésre az elmenekült főszolgabírák címére küldött csomago­kat.15 5 „Nem akad semTurócban, sem Liptóban egyetlen főbíró vagy körjegyző, 148 OL. Az 1918. dec. 28-i minisztertanács jkv-e. 149 OL. Nemzetiségi Min. VII. 814/1918. 160 Ld. Jászi nyilatkozatait a „Keleti Tót Köztársaságról": Világ, 1918. dec. 7., 15. 151 Ld. Kővágó László disszertációját. 152 G. Soós: i. m. 153 Népszava, 1918. nov. 27. 154 PI Arch. 605. fond. 165 Az RKP KB Arehivuma. 57. fond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom