Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
884 HAJDU TIBOR. lyozni, hogy a román, jugoszláv és cseh hadsereg a békekonferencia előtt bevonuljon a nemzetiségi vidékekre, kész helyzet elé állítva Párizst. A katonai ellenállás teljesen kilátástalan volt, ezért a Nemzeti Tanács pártjai szívesen fogadták volna, mint kisebbik rosszat, a határnak vagy a nagyobb városoknak s nem utolsósorban Budapestnek nyugati csapatok által való megszállását. Ettől remélték a status quo fenntartását a béketárgyalásokig, s arra is számítottak, hogy a győztes hadsereg jelenléte csillapítóan hat a forradalmi tömegmozgalmakra. Linder már november l-én felszólította az AOK-t: „amennyiben az ellenségnek Magyarországot még kell szállnia, azt is követeljék a tárgyaláson, hogy ide angol vagy francia megszálló csapatokat küldjenek".74 A Károlyi vezette belgrádi küldöttség nem kért Franchet-től megszálló csapatokat, de mikor Linder a szerződés aláírására Belgrádba utazott, azzal a hírrel tért vissza: Henrys tábornok parancsnoksága alatt egy francia hadosztály jön Budapestre.75 A közlés ellen senki sem emelt kifogást, sőt megkezdték a rekvirálást — kaszárnyákat a legénység, kastélyt Henrys számára. A sajtó már 3 hadosztályról írt és 18-ika körül folyt is némi előkészítő tevékenység,78 hogy aztán hirtelen minden abbamaradjon. Helyettük november végén Vix alezredes, Franchet budapesti helytartója ütötte fel rezidenciáját a magyar fővárosban. A belgrádi szerződés aláírása után létrejött katonai fegyverszüneti bizottság ügyvezetője, Stielly százados november 30-án már a kormány nevében Vixhez intézett jegyzékben kérte a határmenti városok megszállását francia, olasz vagy angolszász csapatok által.7 7 A néhány hete még németbarát úri közvélemény lelkesen támogatta az ilyen terveket. A Szlovákiából menekült magyar tisztviselőknek a Royalban tartott „igen látogatott" értekezlete egyenesen felkérte a kormányt: „hasson oda, hogy a franciák sürgősen szállják meg a felvidéket, mert a rend helyreállítása egyedül ilv módon biztosítható".78 A francia hadvezetés számára azonban célszerűtlen volt saját csapatait alkalmazni, rossz színben is tűnhetett volna fel ilyen nyílt imperialista lépéssel s a forradalmi talaj kikezdhette a francia katonák fegyelmét. Természetes volt hát, hogy elfogadta a környező államok számára is célszerű követelését: ezek állhatatosan maguknak vindikálták a nekik ígért területek rögtöni megszállásának jogát. Legelsőnek a jugoszláv hadsereg foglalta el a számára jóváhagyott vonalat, miután Szerbia végigvitte a háborút az antant oldalán s a győzelem pillanatában reguláris hadserege állt a magyar és horvát határon, amelyet csak át kellett lépnie. A Magyar Nemzeti Tanács Horvátország függetlenségét elismerve nem mondott le a nagyrészt szerb-német lakosságú Bácskáról és Bánátról. A belgrádi szerződéssel viszont hozzájárult a délszláv-lakta vidékek, sőt azontúl egy 74 Népszava, 1918. no?. 2. — Böhm: i. m. 52 — 53. 1. — OL. Az 1918. nov. 5-i minisztertanács jkv-e. — HL. A polgári dem. forradalom iratai. 44. cs. 75 Károlyi: id. kézirat. — HL. A polgári dem. forradalom iratai 31. cs. (Stielly százados 1918. nov. 17-i jelentése Újvidékről). 76 Népszava, Világ, 1918. nov. 19. — A fővárosi rendőrségnek már angol és francia nyelvű fegyverviselési engedélyt is nyomattak. (HL. A polgári dem. forradalom iratai. 5. cs.) 77 HL. A polgári dem. forradalom iratai. HM 1918. Katonapolitikai osztály. 78 Világ, 1918. nov. 20. Ld. még: A magyar nacionalizmus kialakulása és története,. 251. 1.
