Századok – 1967

Tanulmányok - Fedoszejev; P. N.: A Nagy Október történelmi tapasztalatainak nemzetközi jelentősége 851

A NAGY OKTÓBER TÖRTÉNELMI TAPASZTALATAINAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE jV ^863 akartunk alakítani . . . Ha ők nem akartak közösen dolgozni, annál rosszabb rájuk nézve."9 Némiképp másként alakultak a kapcsolatok a baloldali eszerekkel. Jelentős ingadozásaik ellenére, a baloldali eszerek egyes fontos kérdésekben a bolsevikokkal egy frontban léptek fel. Egy részük aktív részt vállalt az októberi fegyveres felkelés előkészítésében és végrehajtásában. Mindez lehetővé tette számukra, hogy ebben az időben megőrizhették befolyásukat a parasztság jelentékeny részére. AII. szovjetkongresszus által megválasztott Központi Végrehajtó Bizottságban a baloldali eszereké volt a helyek csaknem 1/3

része. Bizonyos ingadozás után képviselőik beléptek a Lenin vezette Népbiztosok Tanácsába is. Az egyetlen feltétel, amelyet a bolsevikok a baloldali eszerekkel való lojális együttműködés feltételéül megszabtak, az volt, hogy fogadják el a szovjethatalom elveit, a szocializmus.felé teendő fokozatos, de határozott lépések szükségességét. Igaz, a bolsevikok és a baloldali eszerek blokkja nem volt hosszú életű. 1918 tavaszán, a breszti béke aláírásával kapcsolatban, amely az országban a kispolgári sovinizmus hullámát váltotta ki, a baloldali eszerek vezetői kiléptek a szovjet kormányból s rövidesen a nyílt fegyveres ellenforradalom útjára léptek. Egy részük, tovább folytatva a harcot a szovjet kormány ellen, hamarosan elveszítette a tömegek támogatását. Szembehelyezkedtek a néppel és teljesen csődbe kerültek. Másik részük támogatta a munkás-paraszt hatalmat s a későbbiekben egybeolvadt a bolsevikokkal. A bolsevik párt viszonylag rövid idő alatt nemcsak Oroszország munkásosztályának vált igazi vezetőjévé, hanem a dolgozó parasztságnak, a nemproletár dolgozó tömegek széles köreinek is. Korántsem azért következett ez így be, mert a párt a hatalom egyedüli birtoklására törekedett, hanem azért, mert korábbi egész forradalmi tevékenységével, egész politikájával és taktikájával meghódította a nép bizalmát, a kispolgári pártok vezetői viszont átcsapódtak a reakció oldalára. Visszautasítva a forradalom ellenségeinek azt a rágalmát, mely szerint a bolsevikok a hatalom egyedüli birtoklására törtek, Lenin ezt írta: ,,A burzsoá firkászok és azok, akiket a burzsoázia megfélemlített, kórusban azzal vádolnak bennünket, hogy hajthatatlanok vagyunk, hogy kérlelhetetlenek vagyunk, hogy nem akarjuk megosztani a hatalmat más pártokkal. Ez nem igaz, elvtársak! Mi felajánlottuk és felajánljuk a baloldali eszereknek. hogy osszák meg velünk a hatalmat. Nem a mi hibánk, hogy ők visszautasították ajánlatunkat. "1

0 Október volt az első gyakorlati kísérlet arra, hogy a munkásosztály pártja a szocialista forradalom véghezvitelében együttműködjék kispolgári csoportosulásokkal. De a rendkívül nehéz körülmények következtében, amelyek között a világon elsőként győzelmes szocialista forradalom fejlődése végbement, ezt az együttműködést csak korlátozottan sikerült megvalósítani. Sokkal szélesebbkörűen nyilvánult meg ez a tendencia más országok forradalma során. Figyelembe véve a történeti tapasztalatokat, a szociáldemokraták, a kispolgári csoportok képviselőinek jelentős része, egyes esetekben pedig még bizonyos polgári elemek is — a nép többségének érdekeivel összhangban — a döntő pillanatban a kommunisták vezette imperialista ellenes erők oldalára álltak. 9 V. I. Lenin Művei. 26. köt. 260—270. 1. 10

V. I. Lenin Művei. 26. köt. 31]. 1.