Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

AZ 0KTÓBE1U FORRADALOM ÉS MAGYARORSZÁG ŰTJA A SZOCIALIZMUSHOZ 845 a terve, hogy a nyugati csapatok előzzék meg Bécsben a Vörös Hadsereget. Itt jegyzem meg, hogy a jugoszláv történészek kellő vizsgálattal bizonyára megállapíthatják, nem volt-e ennek a körülménynek is némi szerepe abban, hogy a nyugati hatalmak Jugoszláviával szemben meg sem próbálták azt, amit a görög néppel szemben elkövettek, amikor fegyveres beavatkozással reájuk kényszerítették az emigrációból visszatelepített monarchisták hatalmát. A magyarországi harcok ideje alatt az országban nagy változás ment végbe. Megszületett az új demokratikus hatalom, melynek egyik megteremtője a munkásosztály. A koalíción belüli erőviszonyok alakulásában lényeges változás állt elő a munkásosztály javára, amikor felszabadult Budapest és környéke, ahol a magyar munkásosztály fő erői összpontosultak. Közvetlenül Budapest felszabadulása után a Kommunista Párt fellépett a földreform azonnali végrehajtásáért. Felhívta a földműves szegénységet, hogy községi földigénylő bizottságok alakításával vegye kezébe a nagybirtokok elkobzását és vetésterületük felosztását a földigénylők között. A koalíció jobbszárnya ellenállt e követelésnek, halasztani kívánta a földreformot és mindenképpen másként csinálni, de meg kellett hátrálnia. 1945 tavaszán, mire a háború Európában befejeződött, Magyarországon végbement az antifeudális agrárforradalom. A nagybirtokos osztály, a magyar reakció „történelmi osztálya", az ellenforradalmi rend egyik fő tartóoszlopa, elvesztette hatalmát és birtokát. A munkásosztály és a burzsoázia között nagy harc folyt a dolgozó parasztság megnyeréséért. A Kommunista Párt kezdeményezésére és vezetésével végrehajtott földosztás a munkás-paraszt szövetség megerősödésével járt. Ez tovább növelte a munkásosztály súlyát a hatalomban, a Kommunista Párt tekintélyét az egész nép előtt és a demokratikus erők súlyát a Kisgazdapártban is. Nem sokkal később megindult a harc: ki kit szorít ki a hatalomból. Létrejött a bukott földbirtokosok, a javaikat féltő bankárok és gyárosok meg a kulákság ellenforradalmi blokkja, amelyhez a régi horthysta hivatalnoki és tisztikar, valamint az egyházi reakció is csatlakozott. A Kisgazdapárt jobboldali vezetői kitárták pártjuk kapuit a reakció erői előtt, amelyek a Kisgazdapárt hátán felkapaszkodva behatoltak a nemzeti koalíció hadállásaiba, a hatalmi szervekbe is, és megindították a harcot a munkásosztály kiszorításáért a hatalomból. Ez közvetlenül azután bontakozott ki, hogy a világháború a Távol-Keleten befejeződött. Japán kapitulált, s a nyugati hatalmak már nem voltak érdekelve a Szovjetunióval kötött szövetségük fenntartásában. A magyar reakció azt remélte, hogy most már hamar jön számukra az angolszász segítség, mert az amerikaiaknak atombomba monopóliumuk van, Hirosima elpusztításával megrettentették a világot, s most majd rászorítják a Szovjetuniót, hogy hagyja magukra az általa felszabadított népeket és engedjen szabad utat a nyugati bavatkozásnak. A hirtelen „kisgazdapártiakká" vedlett bukott grófok, földbirtokosok és ügyvédeik annyira felbátorodtak, hogy 1945 november-december havában széleskörű rohamot indítottak a kiosztott földek visszaperléséért. Veszély fenyegette a demokratikus rendet, de a munkásság egységes frontja, mely megszilárdította szövetségét a parasztság széles tömegeivel — beleértve a Kisgazdapárt demokratikus paraszti tömegeit is — visszaverte ezt a rohamot. Rövidesen megindult a forradalmi erők ellentámadása, s uiost már