Századok – 1967
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827
AZ OKTÓBERI FORRADALOM ES MAGYARORSZÁG ŰTJA A SZOCIALIZMUSHOZ 843 Ekkor azonban már megkezdődött Magyarország felszabadulása, s a Vörös Hadsereg által felszabadított országrészen gyorsan megszületett az új, demokratikus hatalom. Megérkeztek a felszabadított területre Moszkvából a Szovjetunióban élő magyar kommunista emigránsok különböző csoportjai is, hogy bekapcsolódjanak az itthoni munkába, segítsék érvényesíteni a demokratikus nemzeti újjászületés politikáját. Közreműködtek abban, hogy 1944 decemberében Kelet-Magyarországon összeült az új, Ideiglenes Nemzetgyűlés, melynek küldötteit túlnyomóan a Magyar Fronthoz tartozó pártok képviselői alkották. Megalakult 1944 decemberében az új ideiglenes kormány, melynek jellege hasonló volt ahhoz, amelyet a Magyar Front szeptember 20-i memoranduma sürgetett. Részt vett benne a volt horthysta fegyveres erők három tábornoka is, akik vállalták a közreműködést a nácik elleni harcban. Köztük volt a Kárpátokban levő 1. magyar hadsereg parancsnoka, aki október 15-e után tisztjeinek egy csoportjával átment a Vörös Hadsereghez, s a magyar katonaságot a németekkel való szembefordulásra hívta fel. ő lett az új kormány első miniszterelnöke. A felszabadított területeken a Magyar Front, most már az élet újjászervezésére összefogott pártok szövetségeként, Magyar Nemzeti Függetlenségi Front néven működött tovább. Az élet újjászervezésére a Kommunista Párt terjesztette elő a demokratikus nemzeti újjászületés programját, melyet a koalíciós pártok elfogadtak. A társadalmi és gazdasági rendet illetően e program fő pontja a 200 holdon (114 hektáron) felüli földbirtok kisajátítása és az elkobzott vetőterület felosztása a parasztok között. Ez a nagybirtokos osztály kisajátításának, az antifeudális agrárforradalom végrehajtásának követelése. A program tartalmazott a nagytőke hatalmának korlátozását célzó pontokat is: a kartellek és nagybankok állami ellenőrzését, a bányák és kőolajforrások államosítását (a bányák nagyrészt, a kőolajforrások túlnyomórészt külföldi — angol és amerikai — tőke kezében voltak), a villanytelepek állami, illetve községi tulajdonba adását. Harci kérdés volt, hogy ha e követelések megvalósulnak, ez államkapitalista jellegű marad-e, vagy túl lép-e ezen, a szocialista átalakulás irányában. Az új magyar hatalom olyan körülmények között született, amikor Magyarország még hadszíntér volt. A demokratikus hatalom létrejövetele nagymértékben ösztönözte a nemzeti ellenállás fejlődését a még megszállt országrészen. Meggyorsította ott a németek kezében maradt magyar katonai alakulatok, valamint a fasiszta közigazgatási szervek bomlását. Különösen általánossá vált az ellenállás az evakuálásokkal szemben, akadályozva az ország javainak nyugatra szállítását, illetve elpusztítását s a fiatalság elhurcolását. Fél évig tartott, amíg a front áthaladt Magyarországon. A német vezérkar nagy erőket összpontosított az itteni frontra. A nyugati hadszíntérről is átdobták ide a 6. SS páncélos hadseréget és más alakulatokat, remélve, hogy talán a Duna vonalánál megszilárdíthatják védelmüket, s megtarthatják az ország nyugati felét, mint a náci birodalom védelmének előterét. Az új demokratikus hatalom elsőrendű feladata volt az élet újjászervezése a felszabadított területeken, és a Vörös Hadsereg hadműveleteinek segítése. Eközben a nemzeti koalíción belül a lappangó ellentétek hamar felszínre kerültek. 2*
