Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

832 NEMES DEZSŐ 1918 folyamán több mint 1/4 millió hadifogoly tért vissza Magyarországra. Közülük többezren aktívan bekapcsolódtak a háborúellenes fellépésekbe; az ő soraikból került ki a katonai zendülések és lázadások szervezőinek és vezetőinek nagyobb része. Hazaérkeztek az oroszországi hadifogoly mozgalomban létrejött magyar kommunista pártcsoportok megbízottai is, akik bekapcsolódtak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt baloldali csoportjának tevékenységébe. Az oroszországi magyar hadifoglyok között kibontakozott forradalmi mozgalom élén többségükben olyanok álltak, akik a háború előtt részt vettek a magyarországi szocialista mozgalomban. A forradalmi Oroszországban megismerkedtek a leninizmussal és a nagy forradalmi küzdelmek tapasztalataival, a bolsevik eszmék hívei és a Bolsevik Párt tagjaivá váltak. Bekapcsolódtak a szovjethatalom védelméért folyó harcokba, készülve egyben arra, hogy hazatérve Magyarországra, itthon folytassák a küzdelmet a szocialista forradalom győzelemre viteléért. A magyarországi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Bolsevik Párt magyar csoportjának csaknem egész vezetősége és sok agitátora és szervezője indult haza Magyarországra. November köz;epén már nagy részük Budapestre érkezett, köztük Kun Béla is, aki az oroszországi magyar kommunista csoportokat irányító moszkvai vezetőség elnöke volt. A szociáldemokrata baloldal egy része a polgári köztársaság kikiáltása, után még megmarad a demokratikus reformok talaján, az ausztromarxisták , eszmei hatása alatt áll. Más részük a forradalom továbbfejlesztésének szükségességét hirdeti. Az utóbbiak körében ezekben a napokban élénk vita folyt a teendőkről. El lehet-e érni azt, hogy a Szociáldemokrata Párt a tanácshatalom megteremtéséért kiálljon? Vagy új forradalmi pártot kell-e létre hozni, amely célul tűzi ki a tömegek harcának szervezését és irányítását a tanácshatalom megteremtéséért ? Kun Béla és társai azonnal bekapcsolódnak ezekbe a vitákba, s fellépésük eredményeként hamarosan elhatározzák, hogy megalakítják a kommunista pártot. S 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Központi Bizottság elnökéül Kun Bélát választották. A Kommunista Párt megalakulása egyik fontos megnyilvánulása annak a rendkívül mély hatásnak, amelyet a nagy szovjet forradalom Magyarországon kiváltott. A KMP megalakulásával új szakasz kezdődik a magyarországi munkásmozgalomban: megindul a közvetlen harc a szocialista forradalomért. A KMP megalakulása idején még polgári demokratikus illúziók hulláma borította el az országot. Nem volt hiány reformígéretekben, s nagy volt a várakozás, hogy a polgári-szociáldemokrata kormánykoalíció — amely „népkormánynak" nevezte magát — teljesítse az igéreket. A liberális-szociáldemokrata kormányzat azonban tevékenységét a forradalmi erők visszaszorítására és a tőkés rendszer megmentésére összpontosította. De nem tudták megállítani a tömegek balratolódását, a szocialista forradalom erőinek fejlődését. S hogy ez így történt, ebben felbecsülhetetlen a szerepe a fiatal Kommunista Pártnak, amely a leninizmus eszméivel felfegyverkezve, a szovjet forradalom tapasztalatait messzemenően hasznosítva küzdött a tőkés-földbirtokos rendszer megdöntéséért, a tanácsok hatalmáért. A magyarországi forradalmi erők harcához nagyszerű politikai segítséget nyújtott Lenin, Szverdlov és Kamenyev üdvözlete, amelyet még a KMP megalakulása előtt. 1918 november elején küldtek a Habsburg-monarchiát megdöntő