Századok – 1967

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Októberi Forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz 827

AZ 0KTÓBE1U FORRADALOM ÉS MAGYARORSZÁG ŰTJA A SZOCIALIZMUSHOZ 833 népeknek. Ez a forradalmi üdvözlet, köszöntve a magyar népet, kifejezi azt a meggyőződést, hogy a Habsburg uralmat lerázó tömegek nem fogják hagyni, hogy a magyar bankárok és kapitalisták szipolyozzák őket, s a magyar kormány a „munkások, parasztok és katonák kormánya lesz". Hasonlóképpen köszönti a széthullott Monarchia többi országainak dolgozóit és internacionalista összefogásra buzdítja őket. „Meg vagyunk győződve róla — szól az üzenet — , hogy ha a német, magyar, cseh, román, lengyel és szlovén munkások, katonák és parasztok a hatalmat saját kezükbe veszik, akkor megkötik a szabad népek dolgozóinak testvéri szövetségét, hogy együttes erővel legyőzzék a kapitalizmust." Arra hívják fel a széthullott Monarchia népeit, hogy teremtsék meg saját tanácsköztársaságukat, szövetkezzenek egymással és Szovjet-Oroszországgal. Ezekben a napokban a szociáldemokrata pártok jobboldali és centrista vezetőinek egyik fő érve a tanácshatalom ellen az, hogy az antanthatalmak nem tűrnék el, tehát le kell róla mondani. Az antant előtti behódolás érveivel egyben a saját uralkodó osztályaik előtti behódolást is magyarázzák. A moszkvai üzenet viszont igyekszik tudatosítani a szocializmus minden őszinte hívében, hogy az antant beavatkozását meg lehet hiúsítani, ha a Duna menti népek összefognak egymással és szövetkeznek Szovjet-Oroszországgal. A moszkvai üzenet egyben segíteni igyekezett a szocialista erők küzdelmét a burzsoá nacionalizmus ellen, amellyel az uralkodó osztályok igyekeztek meghiúsítani a munkásosztály harcát a hatalomért és meggátolni a felbomlott Monarchia népeinek összefogását a szocializmus zászlója alatt. A budapesti „népkormány" megpróbálta eltitkolni a moszkvai táviratot, de a forradalmi szocialistáknak tudomására jutott az üzenet, és röpiratban leleplezték a kísérletet a távirat eltitkolására. A moszkvai forradalmi üzenet és az is, hogy lelepleződött az SzDP vezetőségének cinkos közreműködése abban, hogy megpróbálták az üzenetet eltitkolni a nép előtt, hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmi szocialisták körében az új párt megalakításáról folyó vita gyorsan véget ért. A KMP a forradalom fejlődése által előtérbe állított feladatokra irányította a munkások és szegényparasztok figyelmét. A párt központi jelszavai: a) Tanácsköztársaság teremtése, amelyben a proletariátus diktatúrája érvényesül; kisajátítják mind a tőkéseket, mind a földbirtokosokat, s szocialista termelési rendet teremtenek. b) Szövetség Szovjet-Oroszországgal. A KMP vezette forradalmi erők küzdelmei során az üzemi tanácsok, valamint a városi és megyei munkástanácsok és katonatanácsok hatalma mindjobban növekedett. A tanácsok ugyanis a monarchista kormányzat bukása után országszerte létrejöttek. Az üzemi tanácsok forradalmi úton bevezették a munkásellenőrzést, majd helyenként kezdték átvenni a gyárak vezetését is. A kormány és az SzDP vezetősége megkísérelte helyettesíteni az üzemi tanácsokat „üzemi választmányoknak" nevezett paritásos bizottságokkal. Ezek hatáskörét a bérviszályok rendezésére akarták szűkíteni, s feladatuk lett volna segíteni a tőkés üzemi rend megszilárdítását. De sem az üzemi tanácsokat, sem a munkásellenőrzést nem sikerült megszüntetni, még a „vad szocializálás"nak nevezett gyárfoglalások terjedését sem. A kormány polgári miniszterei megkísérelték feloszlatni a katonatanácsokat és megszilárdítani a régi monarchista tisztikar parancsnoki helyzetét, de ez a kísérlet sem sikerült. Mind az üzemi tanácsok hatalmának erősítéséért,