Századok – 1967

Történeti irodalom - Regesten der Kaiserurkunden des Oströmischen Reiches von 565–1453 (Ism. Moravcsik Gyula) 731

728 TÖRTÉNETI IRODALOM 731 A munka tíz fejezetre bontott szerkezetével a szerző igyekszik kronologikusan előadni az eseményeket; ez csupán a külpolitika tárgyalásánál vált megoldhatatlanná. Asa Briggs célkitűzésének megfelelően kötete nem csupán politika-történet (bár túlnyomórészben politikai analízis ós leíró politikai történet). A politikát nem szakítja ki az adott gazdasági-társadalmi keretből: a politika, a társadalom és a gazdasági élet egymásrahatása végig jelen van a munkában, a bírálható az, hogy túlságosan elaprózottan, mozaikszerűen. Sok részletkérdést, apró érdekességet iktat be a szerző, így a fejlődós vonalában a lényeges ós lényegtelen bemutatása összemosódik. A munka széles áttekintést nyújt a változó gazdasági-társadalmi struktúrára reagáló irodalmi, sőt általános intellektuális magatartásról és irányzatokról. Vizsgálja a tudomány és vallás szerepót a „nemzeti" életben s nemcsak Anglia külpolitikájának szentel egy ilyen átfogó tárgykörhöz illően elég figyelmet és teret, hanem az akkori világban elfoglalt helyét és jelentőségét is objektíven mérlegeli. Abban az értelemben hiányos a munka, hogy nem Nagybritannia, hanem Anglia történetét adja. Annak ellenére ugyanis, hogy a skóciai és walesi gazdasági ós társadalmi fejlődésnek sok a rokon vonása az angoléval, mindkettőnek számos ós lényeges sajátossága volt. Írországot viszont nem lehetett leválasztani. Az ír probléma annyira át- meg átszőtte az angol politikai életet (ezt egyszerűen az Írországnak szentelt hivatalos iratok tömegéből is lehet következtetni), hogy gyakran az angol kabineteknek nagyobb nehézséget okozott ennek az országnak, mint magának Angliának a kormányzása. A szerző tudatosan vállalta a korlátokat, illetve maga emelte őket; nem kísérli meg részletesen méltatni angol történetének a birodalom más részeihez fűződő kapcsolatait. Úgy véli, kötete az angol adalék egy átfogóbb történethez. A mozaikszerűség, a fejlődósvonal bizonyos fokú elmosódása mellett a gazdag tényanyagra épülő és időnként élvezetes olvasmányt nyújtó munka rovására kell írnunk a felületes bibliográfiát, amelyet nem indokol az a mentegetőzés sem, hogy más, könnyen elérhető történeti munka kitűnő bibliográfiákat ad e korszakra. H. HARASZTI ÉVA REGESTEN DER KAISERURKUNDEN DES OSTRÖMISCHEN REICHES VON 565-1453, BEARBEITET VON FRANZ DÖLGER 4. Teil: Regesten von 1282—1341, 5. Teil (Schluss): Regesten von 1341 — 1453 (Corpus der griechischen Urkunden des Mittelalters und der neueren Zeit. Herausgegeben von den Akademien der Wissenschaften in München und Wien. Reihe A: Regesten, Abteilung I. München und Berlin, Verlag C. H. Beck. 1960; 1965. XXX, 165 + XXXII, 138 1.) A KELET-RÓMAI BIRODALOM 565 — 1453 KÖZTI CSÁSZÁRI OKLEVELEINEK REGESZTÁI A középkori görög (bizánci) oklevelek Corpus-ának tervét először K. Krumbacher müncheni egyetemi tanár, a modern bizantinológia megalapozója még századunk elején, 1901-ben vetette fel. Később ő és munkatársai (C. Jirecek és P. Marc) kidolgozták a munkálatok részletes torvét, melyet nemzetközi fórum is megvitatott, s amely 1904-ben nyert végleges formát. Nyilvánvaló volt, hogy mindenekelőtt a bizánci császári oklevelek regesztáit kell elkészíteni, s maguknak az oklevélszövegeknek gyűjteményes kiadására csak azután kerülhet sor. Megkezdődött tehát az anyag felkutatása, s Krumbacher munkatársai e célból több tanulmányutat tettek görög földre. Azonban az előkészítő munkálatok folytatását az 1914-ben kitört első világháború hosszú évekre megakasztotta. 1921-ben P. Dölger, Krumbacher utódának, A. Heisenberg professzornak tanítványa vette kezébe a Corpus ügyét, s a korábban gyűjtött anyagot jelentősen kiegészítve 1924-ben közzétette "áz 565-től 1025-ig terjedő évekből való császári oklevelek regesztáit. Az 565-ös kezdő dátumot az a körülmény indokolta, hogy O. Seeck a 311-től 476-ig ter-