Századok – 1967

Történeti irodalom - Briggs; Asa: The Age of Improvement (Ism. H. Haraszti Éva) 730

730 TÖRTÉNETI IRODALOM jében ismert ember volt Londonban, ahol 1659-ben (megelőző hollandiai tanulóévek után) telepedett le, s hamarosan híressé vált latin iskolát nyitott. 1665-ben, tehát egy évvel Lubienieeki szóbanforgó levele előtt, otthon járt Erdélyben. Nyilván semmi vonzót nem tapasztalhatott a feldúlt „tündérkertben", mert visszatért Londonba. A honvágy 1678-ban mégis rávette, hogy elfogadja a tanári meghívást Nagyenyedre, de meghalt, mielőtt útnak indulhatott volna. Latin nyelvtanát többször is kiadták Londonban, s 1662-ben kpnyvet írt az ariánus-sociniánus vallásról, mely talán a kapcsolatot létesítette Lubienieckivel. Lehetséges, hogy ugyancsak Jászberényi közvetítésével (mint azt a kiadók is vélik) talált rá Oldenburg arra az emberre, akit „filozófiai követként" küldött Magyarországra. 1666 szeptemberében azzal a kéréssel fordul Boylehoz, hogy októberig készítse el a bányavizekről szóló munkáját, mert akkor „akar magyar barátom hazaindulni a saját országába". Október 16-án még nincs meg a mű, ós a magyar barát várakozik. Végül is egy 1667. március 14-én írott levelében Oldenburg arra kéri Lubienieckit, hogy lássa el tanácsokkal az Erdélybe ós Magyarországra induló „dominum Marcum Transylvanum juxta ac Cosmopolitam", a tudás és jellem tekintetében egyaránt kiváló férfiút. „A filozófus elméket egyesíteni, erőiket és képességeiket összefogni, s ma még szétszórt kísérleteiket és megfigyeléseiket egybegyűjteni kell" — folytatja, majd hozzáteszi: „Marcus úr, ha nem tévedek, ugyanezt az ügyet fogja a Duna mellett, ahova siet, és Németországnak szomszédos részeiben előmozdítani." Az ugyanaznap kelt, s a híres boroszlói orvoshoz, Philipp Jacob Sachshoz intézett levélből megtudjuk, hogy „dominus Marcus natione Hungarus" a Royal Society-t tudósítani fogja mindarról, „amit csak tudni érdemes a Magyarországon és Erdélyben található ásványokról, forrásokról, fürdőkről és hasonló dolgokról". Egy ideig nincs hír az erdélyi barátról, s csak 1667 októberében értesülünk Lubienieeki leveléből, hogy Marcus nem volt nála, mert Stettinből egyenesen Amsterdamba utazott. Nyilván visszatérőben volt hazájából, mert ez óv novemberében Frankfurtban J. C. Beckman professzornál „magyarországi természeti tárgyak gyűjteményét" készítette elő a Londonba való szállításra. Mivel a III. kötet anyaga 1667-tel végződik, egyelőre nem tudunk többet erről az érdekes, de ismeretlen személyről, akinek minden bizonnyal előkészítő szerepe lehetett abban, hogy a Royal Society megbízásából Edward Browne 1669 — 70-ben utazást tett Magyarországon és különösen az itteni bányászatot tanulmányozta, mint az történetírásukban jól ismert könyvéből kiderül. MAJKKAI LÁSZLÓ ASA BRIGGS: THE AGE OF IMPROVEMENT (London, Longmans. 1959. 547 1.) A HALADÁS KORA „A haladás kora" а XVIII. század utolsó két ós а XIX. század első hat évtizedének angol története. Önálló kötetként is teljes egész, de valójában része a W. N. Medlicott szerkesztésében folyamatosan megjelenő modern irodalomra épülő 10 kötetes Anglia történetének (A History of England in Ten Volumes). A szerző az utolsó évtizednek egyik legtermékenyebb angol történésze, a „History of Birmingham", „Victorian People", „Friends of the People" és számos más sikeres munka alkotója. Felfogására jellemző, hogy itt ismertetett műve elé írt bevezető soraiban az angol történelem 1784-től 1867-ig terjedő időszakát az egész angol gazdasági struktúra jelentősen változó szakaszának tekinti, olyan szakasznak, amelynek alapját a szén- ós vasipar technikájának fejlődése szolgáltatta és amelynek felépítményeként (ahogy a szerző fogalmazza: „előterekónt!') a politikai struktúra változása jelenik meg: átalakul a kormányzási forma kerete, átalakulnak a régi társadalmi és politikai intézmények, de a múlt jegyei még felismerhetően végigvonulnak a korszakon. Asa Briggs véleménye az, hogy ezeknek a döntően alakító évtizedeknek egyfajta tolmácsolása sem lehet határozott vagy véglegesen lezárt, de világosan látni lehet a fejlődés, a haladás méreteit s az azt követő reakciókat.