Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Weitendorf; Friedrich: Történelmi fogalmak alkotása a történelemtanításban 688

TÖRTÉNELMI FOGALMAK ALKOTÁSA 695 resztül a gazdasági alapnak megfelelő ideológia segítségével befolyással van a társadalmi tudatra. Jogos tehát, hogy a termelőerők és a termelési viszonyok kategóriái mellett az osztály és osztályharc, valamint az állam és ideológia fogalmakat is használjuk, mint osztályozó fogalmakat és általánosító szempontokat, hogy a termelőerők és termelési viszonyok, az illető társadalom alapja és felépítménye közti vonatkozásokat kimunkálhassuk és a mindenkori társadalom osztálystruktúráját meghatározhassuk. Ily módon egy fogalomrendszer történelmi-logikai felépítésén át a tanulókat annak tudatára ébreszthetjük, hogy az oktatás során történelmi fejlődésében tárgyalt minden történelmi osztály „történelmileg adott és fejlődő társadalmi viszonyok" bizonyos „rendszere, amely viszonyok összességükben a mindenkori adott gazdasági társadalmi formát képezik".1

9 A történelmi materializmus kategóriáinak tehát rendszeralkotó jelentőségük van az ismeretszerzésnél és fogalomalkotásnál a történelemtanításban. Ha eközben a fogalomrendszerek fejlődését a történelemtanításban az egyes gazdasági társadalmi formációk és a nekik megfelelő történelmi korszakok struktúra- és fejlődéstörvényeinek lényegére, megismerésére, valamint a különféle társadalmi formációk egymásutánjának törvényszerűségeire vonatkoztatjuk, akkor ez megfelel a gazdasági társadalmi formáció fogalom központi jelentőségének a materialista történelemfelfogásban és a történelem tudományos periodizációjában. „A gazdasági társadalmi forma fogalma a materialista történelemfelfogás, az általános marxista szociológia alapvető fogalma. Azonban éppen ez a fogalom, amelyben a társadalmi fejlődés alapvető fázisainak minőségi különbözősége történelmi egymásutánjukban térben és időben rögzítve van, a legmélyebben történelmi fogalom. Ez különösen abban jut kifejezésre, hogy a történelmi folyamat periodizálásának módszertani alapját képezi. A periodizációban pedig a történelem belső logikai struktúrája . . . különös világossággal jut kifejezésre. Ahhoz, hogy a gazdasági társadalmi forma fogalmát minden oldalról megragadjuk, tehát nemcsak az kell, hogy ismerjük az egyes társadalmi formák belső struktúráját, hanem azok történelmileg, időbelileg és térbelileg meghatározott egymásutánját és az egyes formációkon belüli korszakokat, szakaszokat stb. is."2

0 Előadásomban tudatosan hangsúlyoztam a fogalomalkotás tartalmi-koncepcionális oldalát a történelemtanításban. Véleményem szerint egyes történelmi fogalmak tartalmának egyszerű megmagyarázása nem elegendő, ha a tanulókat a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek tudatára akarjuk ébreszteni. Ehhez ellenkezőleg történelmi fogalmak történelmi-logikai rendszerének felépítése kell. Emellett különös súlyt kell helyezni a különféle fogalmak közötti logikai vonatkozások fejlődésére és a fogalmak mozgásának jellemzésére. A fogalomalkotás főkérdése ennek megfelelően a tanítás során közvetített történelmi ismeretek fogalmi általánosítása és a történelmi fogalmak besorolása történelmi-logikai módon felépített fogalomrendszerbe. 16* » Uo. 38—39 .1. »• Uo. 204. 1.