Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál 665
SZERKESZTŐSÉGI MUNKA AZ INDULÓ SZÁZADOKNÁL 675 kodik a kiküldetésről. Hiába fizette az előfizető rendesen a tagdíjat, az 1867 júliusi szám után csak az 1868 decemberiből, kapott legközelebb.9 8 A többszáz folyóiratpéldány postázása nagy munkát adott a szerkesztőség munkatársainak, ugyanakkor sok pénzébe is került a Társulatnak. Igaz, hogy a 60-as évek második felére a hazai postahálózat erősödésével csökkentek a postaköltségek is.9 9 A Századok szerkesztőségének mégis újabb és újabb próbálkozásokat kellett tennie a postaköltségek redukálására, mivel az első évben a Társulat összkiadásainak majdnem 8%-át a postadíjak alkották, s ezeknek nagyrészét a Századok expediálási költsége tette ki.100 A helyzeten csak 1868 tavaszán történt változtatás, amikor a minisztérium (Mikó, a Társulat elnöke volt a miniszter) noha visszautasította Thalyék díjmentes szállítást kérő folyamodását, de engedélyezte a Századok újságként történő postázását, ami a költségeket harmadára csökkentette.10 1 A terjesztést a sok kellemetlenség ellenére sem adhatta át a szerkesztőség a könyvkereskedésnek. Nemcsak az anyagi szempontok miatt, hanem mert már az első hónapok világosan mutatják : a Történelmi Társulat legfontosabb szervezőereje folyóirata, a Századok.^Dokumentálják ezt azok a levelek, melyek arról szólnak, hogy egyesek kijelentik, csak akkor fizetnek társulati tagdíjat, ha kezükbe kapták a Századokat;10 3 Haan Lajos pedig azért kér 10—14 példányt a társulati közlönyből, mert könnyebben talál aláíróra, ha őket — mint írja — „azonnal megkínálhatnám a Századok eddig kijött füzeteivel . . ,"104 Nem egyszerűen arról volt szó, hogy a Századokhoz olcsóbban lehetett jutni (6 Ft helyett 5 Ft), ha valaki befizette a társulati tagdí jat, de a Századok képezte a tényleges összekötő szálat az ország más-más részein élő társulati tagok, történészek között. Mint azt egy alkalommal Szabó Károly írta Tlialynak: a vidéki választmányi tagok alig-alig tudtak egy-két évenként megjelenni a pesti közgyűlésen, vagy a vidéki vándorgyűléseken.10 5 Erre az összefogó szerepre, mint azt az Alapszabályok s a szerkesztői célkitűzések világosan tanúsítják, tudatosan vállalkozott a szerkesztőség, vagy helyesebben: a Társulat vezetősége következetesen jelölte meg közlönyének ezt az irányt.106 E „szervező feladat"-ot egy szakág központi folyóirata természetesen a „kis rovatok"-ban oldhatja meg elsősorban: az ismertetési rovatban és a hírek között, clZciZ db Tárcá ban. Thaly, aki zsurnaliszta korában a Pesti Hírlapnál az „újdonságok" rovatot és a lap híreit írta,10 7 most is gyakorlottan és ügyesen állítja össze a Századok híranyagát. Amíg a korabeli lapszerkesztők egyik legnagyobb gondja volt az új hírek beszerzése,10 8 addig Thaly, elsősorban hatalmas levelezésére támaszkodva majd minden történész munkájáról, előkerült vidéki történelmi emlékekről bőven kapott híranyagot. Amit a szerzők egyéni munkájukról, el" Uo. Nagy Imre — Thaly Kálmán 1869. máre. 2. Hencz Lajos: A magyar posta története . . . Bpest. 1937. 127. 1.; Lukinich Imre: A Budapesti Szemle . . . 225.1. 100 MTAKK. Történelem 4r—34 sz. Pesty Frigyes jelentése . . . 101 Századok Irattára. A Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium 1868. márc. 2-án kelt 2733. számú leirata a Magyar Történelmi Társulat elnökségéhez. 102 ., A társulat szellemi működésének eredményét legkivált havi közlönyük, a »Századok« képezi" — mondja Horváth Mihály az 1868, január 9-i választmányi ülést megnyitó elnöki beszédéhen. Századok 1868. jan. 55.1. Iratok 4. Haan Lajos — Pesty Figyes 1868. jan. 8. Pesty Frigyes Vegyes Iratai II. kőt. 125. 1. OSzKK. Fol. Hung. 1115. 105 OL. Thaly-cs. lvt. Levelezés. Szabó Károly — Thaly Kálmán 1867. júl. 7. '»'Iratok 3. 107 R. Várkonyi Ágnes: i. m. 76. 1. 10 " Hindy Árpád, a „Hon" ekkori munkatársa írja majd negyedszázad múlva : „A Hnn-nál egy ideig dívott az a szokás, hogy a ki eredeti hírt hozott be, kapott egy kubai szivart". (Hindy Árpád: Hírlapszerkesztés a hatvanas évek közepén. Magyar Salon 1889 máj. 292.1.)
