Századok – 1967
Vita - Ölvedi Ignác: Kritikai megjegyzések Tóth Sándor: „A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon” c. művéhez 621
630 ÖLVEDI IGNÁC Nyíregyháza visszakerült az ellenség kezébe. A Wöhler hadműveleti csoport előtt megnyílt a visszavonulás útja a Tisza mögé. i Ezt az eseményt a szerző a következőképpen értékeli: „Az ellenség nem törődve a' súlyos veszteségeivel, tovább erőltette a támadást. Öt napig tartó súlyos harcok után, október 27-én (26-án — Ö. I.) a szovjet csapatok feladták Nyíregyházát. E kétségtelenül jelentős sikernek azonban nem sokáig örülhetett a német parancsnokság. A szovjet csapatok hamarosan védelembe kényszerítették a kezdetben nagy lendülettel támadó ellenséget, amelynek erői felmorzsolódtak a véres küzdelemben. Friessner kénytelen volt visszavonni csapatait (kiemelés tőlem—О. I.) a Tisza mögé."48 Ismételten arról van szó, hogy elmaradt a hadműveleti helyzet elemzése. Nyíregyházánál a szovjet csapatok az ellenség visszavonulásának megakadályozásáért küzdöttek. Friessner viszont, ellenkezőleg, azért harcolt, hogy erőit kihozza a bekerítésből, hogy visszavonulhasson a Tisza mögé. Nem mondhatjuk erre azt, hogy kénytelen volt a nyíregyházi hídfőből visszavonulni. Sajnos a német erők a nyíregyházi .harcokban nem morzsolódtak fel. A „Dél" hadseregcsoportnak sikerült a 8. hadsereget, valamint az 1. és 2. Magyar Hadsereg maradványait is visszahozni a Tisza mögé és ott újra ütközetbe vetni a Tisza vonalának megtartására. Arra viszont, hogy miért nem sikerült ezt meghiúsítani, nem kapunk választ. Hadtörténelmi események tárgyalásánál a jó vázlatok nélkülözhetetlenek. A fő követelmény ezekkel kapcsolatban, hogy azok megfeleljenek a szövegben leírtaknak, megkönnyítsék a tájékozódást és elősegítsék az események megértését. Ezt sajnos nem mondhatjuk el a második fejezetben közölt valamennyi vázlatról. Az 1941. október 10-i és 19 —22-i helyzetet bemutató, a 81. és 91. oldalakon közölt vázlatok rosszak, ellentmondanak a szövegnek, és nem felelnek meg a valóságnak.4 9 Mindkettő H. Kissel: Die Panzerschlachten in der Puszta im Oktober 1944 с. művéhez csatolt mellékletek (9. és 14. sz.) magyar másolatai. Kissel vázlatai a szovjet hadműveleti magasabbegységek állományát hibásan, a hadseregek tevékenységének irányát pedig nem a valóságnak megfelelően mutatják be. Hasonló esettel találkozunk a 81. oldalon közölt vázlaton. Október 10-ón a 7. gépesített hadtest Mezőtúr körzetéből Karcag és Kisújszállás felé támad. A valóságos helyzet: a hadtest ezen a napon Derecske délnyugat körzetéből Hencida—Nagykereki irányába nyomult előre. A 4. gárda lovashadtest a szerző szerint Debrecent támadja. Nem. A hadtest október 10-én szintén Derecske körzetéből Konyár—Kismarja felé támadt. Estére a hadtestek elérték Kismarja, Gáborján, Szentpéterszeg vonalát, azaz átkeltek a Berettyón.5 0 A vázlaton Derecske északkelet körzetéből a 6. gárda lovashadtest és a 9. gárda gépesített hadtest csapást mér Berettyóújfalura és Mezőpeterdre. Ilyen tevékenységre a gyakorlatban nem került sor. A 6. gárda lovashadtest október 9-én a lovas gépesített csoport 00106. sz. harcparancsa értelmében Debrecen délnyugat, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát körzetében tevékenykedett. Megkísérelte Debrecen birtokbavételét, de támadása nem járt sikerrel. Október 10-én az ellenség visszafoglalta Derecskét, és ezzel a 6. lovashadtestet elvágta a főerőktől és bekerítette.6 1 Érdekes, hogy a 82. oldalon Tóth Sándor is azt írja, hogy Debrecen alatt a fi. lovashadtest működött. Érthetetlen, hogy a vázlaton miért méret mégis csapást vele Berettyóújfalura. Különösen érthetetlen a 9. gépesített hadtestnek a lovas-gépesített csoportba sorolása. Igaz, hogy a német munkák többsége ezt így tárgyalja.5 2 De vajon így volt-e? Nem. Tóth Sándor kritika nélkül elfogadta a német állításokat. A 9. gépesített hadtest a 6. gárda-harckocsi hadsereg állományába tartozott és október 6 — 12-ig Nagyváradtól délnyugatra a Berettyó és a Sebes-Körös közén tevékenykedett. Október 5-én azt a parancsot kapta, hogy „. . . Mezőgyán Naggyanta D terepszakaszról támadjon Zsadány— Kornádi általános irányba, keljen át a Sebes-Körösön és 6-án estére vegye birtokba Kornádi körzetét".5 3 A hadsereg támadása azonban nem járt sikerrel. A kérdéses napon "Tóth Sándor: i. m. 93. I. "TJo. 81, 91.1. A 2. Ukrán Front közép csapatainak helyzete 1944. okt. 10-én, Helyzet a 2. Ukrán Front arcvonalának középső szakaszán 1944. okt. 19-től 22-ig c. vázlatok. 60 Arhiv MO SzSzSzR. f. 278, op. 1519. d. 23, li. 14. 51 Uo. 52 H. Kissel: i. m. 38—40, 48—56. oldalakon és a könyvhöz csatolt vázlatokon (4., 5., 6., 7., 9—10—11.) a 9. gépesített hadtestet az LGCS állományába sorolja. Lásd még errevonatkozóan F. O. G. Stores: 1. Panzer Division. 1935—1945. Bad Nauheim, Podzun Vlg. 1961. 556—663. 1. és Zum Kaukasus und zu den Tauern (Die Geschichte der 23. Panzer Division 1941—1945). Összeállította Emst Rebentisch. Esslingen. 412—416.1. 83 Arhiv MO SzSzSzH. f. 339, op. 5179, d. 42, li. 3,13—30. A 6. gárda harckocsi hadsereg hadműveleti okmányai.
