Századok – 1967
Közlemények - Rév Erika: A védelem szerepe a népbiztosperben 583
A VÉDELEM SZEREPE A NÉPBIZTOSPERBEN 587 sal, a vádlottak kihallgatásával kapcsolatos szerepét. Egyelőre arra a tevékenységükre mutatunk rá, amely még a vádindítvány elhangzása előtt, a tárgyalás első etapjaként leleplezte a per és a vád teljes tarthatatlanságát, az ellenforradalmi rendszer legalitásának hiányát, azoknak a jogszabályoknak a törvénytelenségét, amelyek alapján a pert megindították. Magatartásuk bemutatása a per ismertetésének elejére kívánkozik, nemcsak azért, mert időrendben ide tartozik, hanem azért is, mert a per nyilvánosságának fokozott lehetőségével élve, a magyar és a nemzetközi közvélemény előtt komoly politikai és jogi érvekkel gyengíteni igyekezett az egész Horthy-rendszer bel- és külpolitikai helyzetét. A védők már a tárgyalás kezdetén rámutattak arra, hogy az ellenforradalmi rendszer nem tartja be a békeszerződést, tehát még az antant bizalmára sem méltó: ugyanakkor világossá tették, hogy mind az 1918 októberi forradalom, mind a proletárdiktatúra politikailag helyes és az adott nemzetközi viszonyok között szükségszerű lépés volt. A védőknek ez az álláspontja teljesen eltért a Magyar Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetőségének a Tanácsköztársasággal kapcsolatos értékelésétől. A magyarországi szociáldemokrata pártvezetőség helytelenítette ós elítélte a Tanácsköztársaság létrehozását. Ennek az álláspontnak az ellenforradalmi Magyarország tárgyalótermében való hangoztatása egyáltalán nem volt veszélytelen. A hallgatóság nagy része különítményes tisztekből állott, — még nem telt el hosszú idő ä Somogyi-Bacsó gyilkosság óta. A Prónayzászlóalj júliusban a törökszentmiklósi járásban követett el sorozatos gyilkosságokat, a különítményes tisztek július 27-ón egy budapesti ügyvédet és egy bankigazgatót öltek meg.9 Ilyen körülmények között nemcsak kiváló jogi tudás, hanem komoly erkölcsi bátorság is kellett annak a védelmi koncepciónak az előterjesztéséhez, amely a magyar forradalomnak nemcsak indokoltságát, hanem'legalitását is hangsúlyozta. A vádlottak érdekében azonban erre feltétlenül szükség volt, hiszen enélkül komoly jogászi védekezést előterjeszteni nem is lehetett volna. Minderre azonban egyedül a haladó erők ismertetett nemzetközi összefogása teremtette meg az alapot. * 1920. július 6-én, közvetlenül a főtárgyalás megnyitása után a védelem három előterjesztést tett. Első felszólalóként Gál Jenő kifogásolta a bíróság hatáskörét, az eljárásnak a Gy. B. P. szerint történő lefolytatását, és indítványozta, hogy a bíróság tegye lehetővé az eljárásnak a rendes büntető eljárás szerint történő lefolytatását. Majd Blauner Mór a védelem előkészítése végett a tárgyalásnak legalább két hónappal való elhalasztását kérte, végül Nagy György a tárgyalás egész anyagának gyorsírással történő feljegyzését indítványozta. Ezek az indítványok1 0 első pillanatban nem látszanak különösebben jelentőseknek. Fontosságukat az adja meg, hogy rendkívül alapos ós éles politikai indokolással i terjesztette elő azokat a védelem. A lényeg az indokolás volt, az előterjesztéseket ehhez akként választották meg, hogy azokat közvetlenül a tárgyalás megnyitása után kelljen előadni, és ebben a bűnvádi perrendtartás megsértése nélkül őket a bíróság ne akadályozhassa meg. Az indítványok közül először Gál Jenő felszólalásainak legfontosabb részeit közöljük az alábbiakban. Hosszú ugyan ez az idézet, de jól érzékelteti a tárgyalás kezdetének légkörét, egyben a védők érvelésének magas színvonalát és magatartásuk bátor voltát: „Méltóságos Elnök Úr! Tekintetes kir. Törvényszék. Mint olyan időben, amikor a magyar alkotmányos élet helyreállt, és amikor kinn szenvedélyek dúlnak, idemenekülünk a bíróság csarnokába, mert itt az objektivitásnak, a törvényes rendnek és a jognak tiszta kultuszában élünk. Ebben a perben is, amelynek jelentőségében az ország határát messze meghaladó, az egész jogászi közvéleményt izgató nagy problémák kerülnek bírói döntés alá, amikor az alapjog kérdésében a védelem szót emel, semmi más nem vezeti, mint a törvényes rend és a jog uralmának biztosítása ós a védelem jogainak az a kötelességszerű őrzése, amelytől eltekintenie nem lehet és nem szabad. A bírói kar iránt, a bíróság egyes tagjai és az egész bírói testület iránti mélységes tiszteletünknek hangoztatása mellett kötelességünknek tartjuk mégis szót emelni a bíróság alakítása és azoknak az eljárási szabályoknak megóvása érdekében, amelyeket a törvény biztosít. Igénytelen nézetünk szerint a törvényben meghatározott kellékek a bíróság alakítása és azoknak a perrendtartási szabályoknak érvényre juttatása szempontjából, amelyek kötelezőképpen van• üo. 265. 1. 10 P. I. Arch. Budapesti Bűntetőtőrvényszék 1920—6274. XXVIII. köt.
