Századok – 1967
Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546
A PEST-BUDAI CÉHES IPAR VÁT.SÁGA 561 annyit lehet idevágólag megjegyezni, hogy a tabáni szerb lakosság körében külön „illir" nemzeti iparok is fennálltak, főképpen az élelmezés (mészáros, szappanos) és a ruházati ellátás (szabó, szúcs) vonalán.6 5 A mesterlétszámnak szakmák szerinti alakulásában sok a hasonlóság, de vannak figyelemre méltó eltérések is. 100-on felüli mesterszám (1821-ben) itt is csak a varga (144) és német szabóiparban (106) fordult elő. Mellettük csak a csizmadia (69), molnár (52), kádár (39), asztalos (39), szűcs (31), hentes (28), mészáros (27), illir szabó (24), magyar szabó (20), borbély-sebész (19), patkoló kovács (19), bognár (19), lakatos (17), szappanos (15), fuvaros (15), halász (14), ezüst- és aranyműves (14), paszományos (13), szíjgyártó (12), parókakészítő (12), nyerges (11), üveges (11), kordovános (10) és vörös tímár (10) iparban tevékenykedett nagyobb számú mester. Tehát a kézműves szakmáknak Budán is6 6 abszolút többsége (122 iparág) 10-en aluli mester létszámmal dolgozott ! Feltűnő azonban egyes iparágakban a megfelelő pesti szakmával szemben mutatkozó aránytalanság. így pl. a molnár-, kádár- és szűcsiparnak a pestinél nagyobb terjedelme, a mészáros- és hentesiparnak pedig szűkebb kerete. Ez a részben eltérő ipari szerkezet azonban — úgy véljük—helyi adottságokban leli magyarázatát. Pest város óriási legelőin —- az alföldi marhapiacok tőszomszédságában — szükségképpen terebélyesedett ki a húsipar, másfelől Buda nagybani szőlőtermesztése mellett okkal nőtt nagyra a kádáripar. A városrészek közötti ipari megoszlásra nézve nincsen statisztikánk. A céhes és a szabad ipar arányszáma szinte teljesen azonos volt a pestivel : Budán is 40 s egynéhány céhet lehet kimutatni, mégpedig — a fentebb ismertetett okokból — csaknem ugyanazokat, mint Pesten. A szabadiparok mineműsége is jelentéktelen eltérésekkel megfelelt a Pesten megtelepült Freimeister-ek által képviselt „művészeteknek".67 Manufakturaiparról Fényes Elek, a kor első statisztikusa nem tesz említést.6 8 III. A pest-budai kézművesség ipari jellege Fogalmat alkotva a pest-budai kézművesiparnak számokban rögzíthető helyzetéről, meg kell kísérelnünk az e számadatok által kifejezett ipari fejlődés jellemző tényeit megfogalmazni. Az első, legfőbb jelenség, amely szemünkbe ötlik, kétségtelenül a céhes kézművesipar korábbi piaci egyeduralkodó helyzetének megszűnése, illetőleg a céhen kívüli ún. szabadiparok egész sorának megjelenése. Fontos fejlődési mozzanat az is, hogy az urbanitás kibontakozásával együttjáró új igényesebb szükségletek kielégítése csaknem teljesen a szabadiparok feladataként jelentkezik. A következő megfigyelés: a céhes kézművesipar kizárólag a hagyományos városgazdasági funkciókból adódott régi, többnyire elsőrangú ipari szükségletek ellátására korlátozódik. 65 Főv. lt., Budai lt. Alphabetisches Gewerb Buch über die unzünftigen Hantierungen pro anno 1811. — Említve vannak benne a céhes iparokhoz tartozó, de nyilván pseudo-magisterekkónt működő legények is. 66 Uo. 67 Uo. t* Fényes: i. m. 324 — 325. 1. — A korábban fennállt manufaktúrákról: Schams: Beschreibung d. Stadt Ofen. 544—549. 1.
