Századok – 1967

Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546

560 BERLÄSZ JENŐ sok ; a harmincas években a tűcsinálók és kosárfonók ; a negyvenes években a kertészek és rézművesek.5 9 íme Pest városának ipari arculata fővonásaiban ! Az új idők új ipari formái még mellékvonásokként is jelentékteleneknek tűnnek fel ebben a pro­filban. Az egykorú sematizmusokban csak eldugott helyen, egy-két sorban találunk említést a városban megtelepült tőkés nagyipari vállalatokról, a manu­faktúrákról. Fényes Elek pl. a harmincas évek végén is csak 12 manufaktúrát tartott érdemesnek szakma szerint felsorolni a pesti ipar kataszterében: 1 selyem-, 3 bőr-, 3 vegyianyag-, 3 olaj- és 2 likőrkészítő üzemet.60 De azért az új nagyipar, ha közvetlenül nem is, közvetve nem jelentéktelen szerepet játszott a pesti ipari piacon, ti. az ausztriai gyári lerakatok és a pesti nagykeres­kedő házak révén. Az előbbiek számát Fényes említett statisztikája 90-re, az utóbbiakét 223-ra tette. A boltok a következő ipari árukat hozták forga­lomba Pesten: 25 cég rőfösárut, 23 vasárut, 16 posztót, 12 gyolcsot, 8 gyapjú­árut, 2 selymet, 31 szalagárut, 40 divatárucikkeket, 14 kalapot, 5 bőrt, 10 kordovánt, 8 nürnbergi árut, 2 berchtesgadeni cikkeket, 23 vaskészítménye­ket, 7 papirost, 2 könyvet, 4 művészeti árukat és 2 parfümöt.6 1 Ami Buda ipari helyzetét illeti, azt a következő adatokkal jellemezhetjük. Az iparosmesterek létszáma 1787-ben 1098 volt, 1828-ban pedig 1315.62 Korszakunk elején tehát a budai ipar még vezetett a pestivel szemben, de a napóleoni időkben erősen elmaradt; hátramaradása 115%-os volt. De a fejlődés mértéke önmagában is szerényen alakult; amíg ugyanis a város né­pessége 1787-től 1828-ig 23.3%-kal nőtt, az iparosmesterek száma csak 19.9%-kal. A kézművességnek az összlakossághoz való aránya pedig 4.4%-ot mutat.63 E tekintetben tehát a pestivel azonos helyzet állt fenn. Mivel a legények száma budai viszonylatban sem ismeretes, a teljes ipari kapacitás aránya itt sem mutatható ki. A kézművesség szakmai tagoltsága 1821-ben — Schams adatai alap­ján6 4 — a következőképpen mutatkozik: Erről az oldalról nézve tehát az ipar fejlettsége nem állt mögötte a pesti­nek. Az iparcsoportok száma és megoszlása csaknem azonos volt mindkét városban. Nagy általánosságban azonosak voltak az iparágak is. Legfeljebb 59 Főv. lt., Pesti lt., Intimata a. m. 8004. 60 Fényes: i. m. 347. 1. 61 Uo. 348. 1. 62 Thirring: Magyarorsz. népessége. 132. 1. — Magy. Gazd.-tört. Szle. III. 206. 1. 63 Thirring : Magyarorsz. népessége. 132. 1. 64Schams: Beschreibung d. Stadt Ofen. 387—389. 1. Élelmező és háztartási iparok száma Ruházati iparok száma Építő-és berendező iparok száma Eszközkészítő iparok száma Szolgálattevő iparok száma Fényűzési és műiparok stb. száma 21 33 14 40 18 22 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom