Századok – 1967
Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546
550 BERLÄSZ JENŐ jelentéktelen szántó- és szőlőterületek sem jöhettek komolyan számításba a város ellátása tekintetében.2 3 Pest élelmezése elsősorban a hetivásárokra rendszeresen feljáró közeli és távolabbi környék falusi népének árugabonája, bora, húsa s egyéb élelmicikkeirévéntörtént. Idevágó számszerű adataink csak szórványosan vannak, de tudjuk, hogy a hetente kétszer (kedden és pénteken) lezajlott piacok igen széleskörűek és forgalmasak voltak. Egy-egy hetivásárra általában mintegy 1000 parasztszekérnyi áru érkezett. A Városház-téren és környékén kenyeret, lisztet, konyhakerti terményeket, gyümölcsöt és húst árultak, a Dunaparton baromfiakat és élősertést, az Országúton szemesgabonát, az Orczy-kert körül nagyobb vágómarhát. Gabonából évente mintegy félmillió mérőnyi került eladásra.24 A mezőgazdasági áruk felhozatala azonban tudvalevőleg nem korlátozódott a hetivásárok kiskereskedelmére; a nyerstermények nagybani árusítása, az országos vásárokon folyt a Váci kapu előtti nagy vásártéren. Ekkoriban is, mint 1694 óta állandóan, négy országos vásárt tartottak Pesten (márciusban József-napkor, júniusban Medárd-napkor, augusztusban János fővétele napján és novemberben Lipót-napkor), minden alkalommal 14 napos időtartammal. Egy-egy vásáron —- 1821. évi becslés szerint — a lebonyolított összes áruforgalom értéke legalább 4—5 millió forintra rúgott, de gyakran elérte a 8—9 milliót is. A teljes évi vásárforgalom tehát 16—36 millió forint között mozgott. Az agráráruk közül legjelentősebb az élő állat (vásáronként 10 000 szarvasmarha) és a gyapjú (vásáronként 20 000—24 000 bécsi mázsa) volt 2—2 millió forint értékben. Több mint félmilliós keretben (640 000 forint) szerepelt a bor (10 000—20 000 akó) s kereken félmilliós szinten a sokféle nyersbőr; de nem sokkal maradt el ezektől 400 000 forintnyi értékével az ötödik fő nyerstermóny, a dohány sem. A gabonafelhozatal értékéről nincs adatunk, de bizonyos, hogy az.isj]ailliós_magasságban lehetett, hiszen mennyisége egy-egy vásáron a 2 500 000 pozsonyi mérőt is meghaladta. Az összes áruszállító szekerek számát 1821-ben 13 000—14 000-re, 1837-ben 15000—16 000-re tették, a dunai szállítóhajókét mintegy 300-ra.2S Ez az árufelhozatal, persze már elsősorban nem a pesti fogyasztást szolgálta, hanem a Pesten lezajló országos és külföldi kereskedelem céljait. Hiszen az országos vásárok kiváltképpen nem az őstermelők ps fogyasztók közvetlen kapcsolatának szervezetei voltak, hanem a hivatásos kereskedelem üzletkötéseié. Bennük tulajdonképpen Pest nagyvárosi jellegének már másik oldalát szemlélhetjük, a nagybani kivitelét. A kereskedelem alapvető jelentőségű tényező volt a városok kibontakozásában: a kézművesipar által létrehozott várost tulajdonképpen a kereskedelem fejlesztette tovább. Szerepe különösen szembetűnő a feudális termelési rendszer bomlásának időszakában, a tőkés termelés kialakulásának előestéjén, amikor a kereskedő tőkések — felismerve az iparilag fejlettebb országok manufaktúraáruinak és az elmaradottabb országok nyersterményeinek árucseréjéből adódó kitűnő profitszerzési lehetőségeket — egyes közlekedésiforgalmi gócokban nagy összevásárolt árutömegeket halmoztak fel, s innen 23 Franz Schams: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest. 1821. 77—80. 1. 24 Uo. 477 — 484. 1. 25 Uo. 468 — 471. 1.
