Századok – 1967
Tanulmányok - Berlász Jenő: A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (1790–1840) 546
A PEST-BUDAI CÉHES IPAR VÁLSÁGA 551 mint áruforgalmi bázisokról folytatták tevékenységüket. Ezzel a városokban voltaképpen az anyagi termelésnek egy sajátos újszerű ága bontakozott ki, amely a hagyományos kereskedői funkción, az áruk adás-vételén túl bérmunkásokkal_vége2±etett raktározási, szállítási, fuvarozási, válogatási, csomagolási, szétosztási tevékenységet is végzett s ennek révén jelentős haszonra, nyereségre tett szert. Ez az újszerű vállalkozni kereskedelem tágítottá-ki a régi kisvárosok kereteit s képviselte a tőkés nagyipar kialakulását közvetlenül megelőző időszakban a nagyváros nagybani „termelését". 2 6 Pest a XIX. század első felében kitűnő példáját nyújtja a tőkés gazdasági rendszer irányában fejlődő kereskedőváros típusának. A kereskedelem fellendülése az ország forgalmi központjában a XVIII. század végéig csak igen lassú ütemben haladhatott előre. Útjában ti. igen komoly, szinte leküzdhetetlennek tűnő akadályok tornyosultak: a szúk belső piac, a bécsi udvar gazdaságpolitikájának nyomása, a hitelszűke stb. A napóleoni háborúk következtében azonban új helyzet állt elő, amelyben váratlanul kedvező lehetőségek nyíltak a terménykereskedelem számára. Legelsősorban a katonai szükségletek-, megnövekedése teremtett konjunktúrát a magyar mezőgazdaság élelmicikkeinek és ipari nyersanyagainak. Még a XVIII. század vége felé is teljesen pangó állapotban levő hazai külkereskedelmi ágak, a gabona-, gyapjú-, marha-, nyersbőr-, dohány- és borkereskedelem most többékevésbé fellendültek: a kincstári vásárlások jelentős exportüzletek hoz juttatták Pest kereskedőit. Ez a tényező állt az országos vásárok fentebb ismertetett nagy forgalmának hátterében. Más oldalról, közvetve nagyban hozzájárult Pest kereskedelmi jelentőségének fokozódásához 1806 óta a világgazdaságban beállott változás is, ti. a kontinentális zárlat következtében kialakult sajátos áruforgalmi szituáció. Az angol kereskedelemnek a kontinensről való kirekesztése Magyarországot abba a szerencsés helyzetbe juttatta, hogy főforgalmi útvonalává válhatott az Európa belseje felé törekvő tengerentúli áruknak, Pest pedig (vásáronként kb. 1 millió forint értékű forgalommal) e gyarmatáru-kereskedelem főhelyévé. A szerb—görög kereskedő kolóniának, amely a városban a XVIII. század óta kialakult, ez a behozatal nyújtott még egyszer s utoljára módot a vagyonosodásra. Nagy lökést adott végül a pesti kereskedelemnek az a tőkefelhalmozási lehetőség is, amely a francia háborúkat a Habsburg-monarchiában végigkísérő inflációból, illetőleg az ehhez kapcsolódó spekulációs üzletekből eredt.27 Azt a pozíciót, amelyet földrajzi adottságaira támaszkodva Pest az országos és a külforgalomban a napóleoni kor folyamán kiépített magának, a háborús konjunktúrát követő s az egész kontinensre kiható roppant erejű szívós agrár- és hitelválság sem tudta többé megingatni, s nem sorvaszthatta el a bécsi gazdaságpolitikai nyomás megújuló fokozódása sem. Másfél évtizedes dekonjunktúra után az 1830-as években ismét a fellendülés állapotába került az egész magyar gazdasági élet. Ehhez egyrészt a belső piac kibővítése szolgáltatott alapot, a vásárlóképességnek falun és városban történt számottevő megerősödése, kapcsolatban a korszerű hitelrendszer kezdeti kialakulásával (Ï839—1840), másrészt a közlekedésben bekövetkezett első forradalmi 26 Oyömrei Sándor : Budapest gazdaságtörténete a manufaktúra korszakában (Kéziratos kandidátusi értekezés). Bpest. 1955. 85., 206 — 223. 1. 27 Gyömrei Sándor : A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. Tanuknányok Budapest múltjából, XX. (1967). 197 — 229. 1. 8*
