Századok – 1967
Krónika - Nemzetközi kollokvium a dunamenti országok 1938–1945 közti történetéről (Sz. Ormos Mária–Tilkovszky Loránt) 389
KRÓNIKA 389 A statisztikai és matematikai módszerek alkalmazása a történeti kutatásban. Előadók: Dányi Dezső, Perjés Géza. Gazdaságtörténeti vizsgálati módszerek. A történelmi forrásközlés szabályai. Előadók: Veress Eva, Benda Kálmán. A magyar polgári történetírás áttekintése a XIX. század második felétől 1944-ig. A magyar marxista történetírás fejlődésének főbb vonalai. Előadók: R. Várkonyi Ágnes, Pamlényi Ervin és Márkus László. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok mai történetírásának főbb kérdései. Haladó áramlatok a nyugati történetírásban. Napjaink polgári történetírása. Előadók: Niederhauser Emil, Incze Miklós, Kovács Endre. A francia gazdaságtörténeti iskola ismertetése. A nemzetközi várostörténeti kutatások legújabb eredményei. Előadók: Zimányi Veronika, Kubinyi Atidrás. Nacionalizmus és internacionalizmus a történetírásban. A XVII—XVIII. századi függetlenségi harcaink kérdései. A felvilágosodott abszolutizmus a Habsburg-birodalomban. 1848 — 49 a legújabb kutatások tükrében. Előadók: Molnár Erik, Várkonyi Ágnes, Kosáry Domokos, H. Balázs Éva, Spira György. Magyarország helyzete az Osztrák-Magyar Monarchiában. A nemzeti kérdés a dualizmus korában. Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája. Az 1918 — 19-es forradalmak történeti kutatásában elért legújabb eredmények. Előadók: Hanák Péter, Katus László, Diószegi István, Nagy Zsuzsa, Siklós András. Az első világháború és Németország háborús felelőssége. Magyarország az első világháborúban. Előadó: Galántai József. A magyarországi fasizmus vitatott kérdései és főbb kutatási eredményei. Magyarország a második világháborúban. A népi demokratikus átalakulás útja Magyarirszágon. Előadók: Lackó Miklós, Juhász Gyula, Ságvári Ágnes. A Szociáldemokrata Párt története kutatásának problémái. A magyar munkásmozgalom történetének kérdései a két világháború közötti időben. Parasztrnozgalmak a XX. századi Magyarországon. Az Európán kívüli országok legújabbkori történetének kutatási problémái. Előadók: Erényi Tibor, Mucsi Ferenc, Szakács Kálmán, Salgó László. A nemzetközi munkásmozgalom kutatásának legújabb irodalma. Előadó: Jemnitz János. A tanfolyam szervezését az Intézet megbízásából Benda Kálmán végezte. K. E. NEMZETKÖZI KOLLOKVIUM A DUNAMENTI ORSZÁGOK 1938—1945 KÖZTI TÖRTÉNETÉRŐL Az európai ellenállás történetét- tanulmányozó konferenciák Nemzetközi Szervező Bizottsága 1965 nyarán, a nemzetközi történész-kongresszussal egyidőben Bécsben megtartott ülésén úgy határozott, hogy az e témakörben legközelebb kollokvium-jelleggel rendezendő tudományos tanácskozás előkészítésére a magyar törtónészszerveket kéri fel. A kollokvium témájaként ,,A dunamenti országok a müncheni egyezménytől a második világháború befejezéséig. Megszállás és ellenállás"-problematikát jelölte meg. E megtisztelő felkérésnek eleget téve, az MTA Történettudományi Intézete, az MSzMP KB Párttörténeti Intézete, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum valamint a Magyar Partizán Szövetség 1966. október 13 — 15-én Budapesten megrendezte a nemzetközi tudományos tanácskozást. A programon két egymáshoz szorosan kapcsolódó problémakör szerepelt: előbb a nagyhatalmaknak a dunamenti országokkal kapcsolatos politikája került megvitatásra a jelzett időhatárok között, majd a résztvevők a dunai és balkáni államok sajátos történeti problémáinak vizsgálatára tértek át, különös tekintettel az ellenállási mozgalomra. A tanácskozásnak, amely a magyar történészek nagy érdeklődését keltette fel, mintegy ötven külföldi résztvevője volt. A bolgár delegáció N. Gormenski, a csehszlovák A. Snejdarek vezetésével jelent meg, francia részről M. Baumont és II. Michel vett részt a tanácskozásban ; a jugoszláv delegációt J. Marjanovic, a lengyelt S. Okecki, a nyugatnémetet II. Krausnick, az olaszt F. Parri, a románt I. Popescu-Puturi, a szovjetet J. A.
