Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

360 FOLY <3 IRATSZEMLE 1965-ben. — YABTJUTI KIYOSI: A modern tudomány előtörténete Japánban. A nyugati tudomány importja a Tokugawa-korszakban (208 — 232. 1.) úgy látja, hogy korábban a kínai szellemi hatás átvétele tette lehetővé később az európai, ill. ebben a korszakban holland eredmények átvételét, amely persze korlátozottabb volt az 1868 utáninál. — YAMAGUCHI KAZUO néhány japán nagyiparos és gazdasági szakember életrajzát és az ipar fejlődésében játszott szerepüket ismerteti (233 — 253. 1.). — WATANABE MINORTJ: Japán diákok külföldön és a tudományos és technikai ismeretek megszerzése (254 — 293. 1.) a Tokugawa-korszak utolsó éveinek ós az 1894-ig terjedő időszaknak az adatait ismerteti részletesen, országonkint. Magyarországra bőripari, erdészeti és orvosi ismeretek megtanulásáért jöttek hallgatók. — NAKAMUBA TAKESHI: A külföldiek hozzájárulása (294 — 319. 1.) az oktatás terén ismerteti a külföldiek tevékenységét, azután az ipar, mezőgazdaság egyes területei szerint ad részletes tárgyi tájékoztatást. — Hmo-SIGE TETU: A kormány szerepe a tudomány fejlesztésében (320 — 339.1.) az anyagi támogatás, intézmények alapítása adatait foglaljaössze. — NAKAYAMA SHIGERU: Az egyetemek szerepe Japán tudományos és technikai fejlődésében (340 — 362. 1.) az első egyetem kezdeti társadalmi összetételét vizsgálja (szamurájok mellett értelmiségiek gyerekei kerültek oda, meg a sógunátus fenntartása mellett harcolt klánok képviselői), azután ismerteti a porosz oktatási rendszer átvételét, új egyetemek alapítását és a magánkézben levő egyetemek csekély szerepót. — OTOHIKO HASUMI: Tudomány és technika hatása a hagyományos japán társadalomra (363 — 379. L) a falura gyakorolt hatást vizsgálja, amely a második világháború előtti korszakig nem volt erős, az agrotechnikában alig érződött, rejtett munkanélküliség is volt. Az ipar elsősorban külföldi piacra dolgozott. Most már a mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küzd, ezért kénytelen a legmodernebb agrotechnikát alkalmazni. — CHIKAYOSHI KAMATANI a nagy ipari vállalatok részvételét elemzi a tudományos fejlődésben (400 — 421. 1.) és megállapítja, hogy a háború előtti helyzethez képest itt nagy az előrehaladás, bár a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva az ipari vállalatok csak tizedannyi kutatót foglalkoztatnak. — N. LA PENSÉE 1966. ápr. szám. — MARIANNE DEBOZUY: AZ „új baloldal" az amerikai egyetemeken (3 —19. 1.) újabban a vietnami háborúval kapcsolatos tiltakozó hullám egyetemi jelentkezését vizsgálja, de hangsúlyozza, hogy a jelenség egyúttal reakció a McCarthy-korszak terrorjára. Kitekintést ad az amerikai egyetemi városok életére, a különböző demokratikus egyesületek tevékenységéi«, ezek szerkesztésére, a tiltakozás különböző formáira. — YVES BENŐT: A meggyorsított fejlődés és a társadalmi forradalom Nyugat-Afrikában (19 — 57. 1.) elsősorban Mali, Ghana és Guinea példáján elemzi a gazdasági, társadalmi konzervativizmus erőit, a nehézségeket. Aláhúzza az eltérő vonásokat is, így többek között azt is, hogy míg Nyugat-Afrikában a francia behatolás viszonylag új keletű volt (а ХГХ. század utolsó harmadára nyúlt vissza), addig Ghana és Nigéria esetében az angol gyarmatosítás jóval régebbi keletű, e területek már három évszázada kapcsolat ban álltak az európai országokkal. Benőt foglalkozik az afrikai értelmiség szerepével, a parasztság helyzetével. Véleménye szerint az afrikai forradalmakban mindenekelőtt a városi baloldali értelmiség és a városi kispolgárság játszott nagyobb szerepel. Kitekint az afrikai proletariátus problematikájára is. Rávilágít ennek gyérebb voltára, arra, milyen foglalkozási ágakban helyezkednek el a munkások, milyenek életkörülményeik, saját szervezeteik mennyire jutnak, illetőleg juthatnak önállóan szóhoz. Végül a tanulmány nagyobb része az afrikai gazdasági élet, a tervgazdaság problémáival foglalkozik. — A folyóirat krónikarovatában CLAUDE WILLABD Jean Maitron: Ravachol és az anarchisták c. könyvét (Paris 1964) ismerteti. Az ismertető aláhúzza: Maitronnak igaza van, amikor helyesbíti azt a leegyszerűsítő véleményt, mintha az anarchistákat a rendőrségi ügynökökkel lehetne közös nevezőre hozni. A valóságban az anarchizmus a munkásmozgalmon belül jelentkező áramlat a munkásmozgalom egy fontos korszakában. Willard Maitron nyomán megállapítja, hogy az első, 1892 — 1894-es időszakban az anarchistákat az egyéni merényletek jellemezték. Később, az 1890-es évek második felétől és az 1900-as években az anarchisták betörtek a szakszervezetekbe, befolyásuk az anarcho-szindikalizmus formájában érvényesült. 1907 után bekövetkezett a harmadik, a hanyat -lás periódusa, mikor az anarchisták tevékenységét megint egyéni akciók jellemezték, de ezekben sokszor önös, immorális színek is feltűntek. 1966. jún. szám. — JEAN CHESNAITX: A vietnami háború értelme és következményei (3 — 24. 1.) az ázsiai országok fejlődését elemző történész ezúttal az 1960-as évek vietnami háborúját, az amerikai beavatkozást-, annak rugóit, hivatalos ideológiáját