Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

352 EOLYÖIRATSZEMLE beférkőzött a Schwarze Front vezetői közé. A csehszlovákiai évek módosították egyes kérdésekben Strasser nézeteit, befolyást gyakorolt rá a demokrácia rendszere, a zsidókérdésben is módosította álláspontját, együttműködött egyéb antifasiszta német szervezetekkel, a szociáldemokratákkal is, csak a marxizmussal szemben való elutasító magatartásán nem változtatott, s nem volt hajlandó együttműködni a kommunisták­kal. 1938. október 1-én a csehszlovák kormány segítségével repülőgépen Francia­országba menekült. Befejezésül a cikk rövid kitekintést, ad későbbi szereplésére a háború alatt és után. — MILOSLAV KRÁSA: Dzsavaharlál Nehru és Csehszlovákia az 1938-as európai válság idején (358 — 373. 1.) ismerteti Nehru korábbi kapcsolatait és látogatási tervét, 1938 augusztusában tett látogatását, amelynek során a vegyes nemzetiségű határvidékeket is bejárta, s nyilatkozataiban élesen szembefordult a nyugati hatalmak megbékélési politiká­jával. — FRANTISEK GRAUS folytatja összefoglaló ismertetését a nagymorva állammal és a Cirill és Metód-féle misszió­val foglalkozó újabb irodalomról (390 — 401. 1.), melynek első részét a folyóirat 1964. évi 3. száma közölte. — ZDENÊK NÉMEC: Megjegyzések az 1918 — 1938 közti csehszlovákiai ipari termelési index összeállí­tásának problematikájához (411 — 425. 1.) Anatol Dobrynak a folyóirat 1964. évi 5. számában megjelent tanulmányához kap­csolódik, s a szlovákiai bányászat feldolgo­zásának a tapasztalata alapján fűz hozzá módszertani megjegyzéseket. Helyteleníti a bányaipari termelés indexének négy bányaipari ág alapján való kiszámítását, valamennyi ág feldolgozására van szükség. Nem elég az évente kibányászott mennyi­séget vizsgálni, hanem azt is meg kell nézni, mennyi volt évente a fel nem használt, tar­talékolt érc. Az ércek fémtartalmát is ki kell számítani, bár ez nem könnyű. A fog­lalkoztatott munkások száma helyett hasz­nosabbnak tartaná a ledolgozott munka­órák számbavételét. 1913-nak kiindulópont­ként való elfogadását vitathatónak tartja, de hosszabb vita eredménye lehet csak, milyen időpontot lehetne alapként elfo­gadni. A szlovákiai bányászat sajátos vonását abban látja, hogy 1918 —1923 itt nagy hanyatlás látható, az 1918 utáni évtizedben alakul ki a szlovákiai bányászat új arculata. 1926-t.ól nagyarányú racionali­zálás megy végbe, 1928 — 30 a konjunktúra csúcspontja. Befejezésül arra utal, hogy a termelési indexet csak minden iparág gondos vizsgálata ut án lehet végérvényesen megállapítani. — JOSEF POLIIENSKY: Az 1895 — 98. évi kubai függetlenségi háború és a csehek és szlovákok (426 — 432. 1.) hazai és kubai levéltári és egyéb adatok alapján néhány adalékot közöl csehek és szlovákok Személyes részvételére a szabadságharcban, ill. a gyakoribb jelenségre, a függetlenségi harccal való rokonszenvre és annak köz­vetett támogatására. — A. G. ismerteti L. Nagy Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918 —1919. c. könyvét (460. 1.), a folyóirat még néhány tartal­mi ismertetést közöl magyar történeti folyóu-atok egyes tanulmányairól. — N. HISTORICKt CASOPIS 1966. 1. szám. — LUDOVÍT HOLOTÍK: A szlovák történetírás jelenlegi helyzete és problémái (1 — 9. 1.) a szlovák történészek kongresszusán 1965. június 16-án elhangzott előadás: a Szlovák Nemzeti Felkelés értékelésében bekövet­kezett nagy változás általában is a tudo­mányos kutatás előrehaladásáról tanús­kodik, a szakmai felkészültség növekedé­séről. Helyes a nemzeti hagyományok koncepciózus feldolgozása, különösen a megújulási mozgalom, 1848 tekintetében. De figyelni kell a korábbi, elhanyagolt századokra, ahol a várostörténet terén van eddig bizonyos eredmény. Az erők össze­fogását sürgeti. — ANTON SPIESZ: A szlovák ' városi polgárság a XVIII. században (10 — 36. 1.) a Helytartótanács Acta neoci­vium anyaga alapján vizsgálja az 1711 —-1790 közti korszakot. A 17 000 adat váro­sonkintí elemzése alapján megállapítja, hogy a városi polgárságnak csak 6 — 7%-a volt kereskedő, 90%-át a kézművesek tették ki, a maradék bányapolgár, értel­miségi stb. A nemzetiségi összetételt első­sorban az újonnan felvettek származási helye alapján állapítja meg, a szlovákok zömmel a kézművesek sorait gyarapítják. Besztercebánya, Selmecbánya, Nagy­szombat, Eperjes, Trencsén, Szakolca, Modor és Bazin már túlnyomóan szlovák városok ebben a korban, Kassán a magyar, szlovák és német elem egyaránt képviselve van, Komárom túlnyomóan magyar, Lőcse és Kézsmárk (az erős elzárkózás következ­tében), ill. Pozsony (az erős német beván­dorlás miatt) zömében német város. Utal az északnyugati városokban már ekkor megmutatkozó erős szlovák nemzeti ön­tudatra. Sok adatot hoz a városi polgárság x többnyelvűségére (átlagban több mint fele két vagy három nyelven beszél).' — JÁN MLYNÁRIK: A munkanélküliek mozgalmá­nak csúcspontja Szlovákiában 1929—1933-ban (37 — 74. 1.) részletes adatokat közöl havonkint a munkanélküliek számának alakulásáról (1932 végén már elérte a negyedmilliót), valamint a kommunista párt által vezetett megmozdulásokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom