Századok – 1967
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331
352 EOLYÖIRATSZEMLE beférkőzött a Schwarze Front vezetői közé. A csehszlovákiai évek módosították egyes kérdésekben Strasser nézeteit, befolyást gyakorolt rá a demokrácia rendszere, a zsidókérdésben is módosította álláspontját, együttműködött egyéb antifasiszta német szervezetekkel, a szociáldemokratákkal is, csak a marxizmussal szemben való elutasító magatartásán nem változtatott, s nem volt hajlandó együttműködni a kommunistákkal. 1938. október 1-én a csehszlovák kormány segítségével repülőgépen Franciaországba menekült. Befejezésül a cikk rövid kitekintést, ad későbbi szereplésére a háború alatt és után. — MILOSLAV KRÁSA: Dzsavaharlál Nehru és Csehszlovákia az 1938-as európai válság idején (358 — 373. 1.) ismerteti Nehru korábbi kapcsolatait és látogatási tervét, 1938 augusztusában tett látogatását, amelynek során a vegyes nemzetiségű határvidékeket is bejárta, s nyilatkozataiban élesen szembefordult a nyugati hatalmak megbékélési politikájával. — FRANTISEK GRAUS folytatja összefoglaló ismertetését a nagymorva állammal és a Cirill és Metód-féle misszióval foglalkozó újabb irodalomról (390 — 401. 1.), melynek első részét a folyóirat 1964. évi 3. száma közölte. — ZDENÊK NÉMEC: Megjegyzések az 1918 — 1938 közti csehszlovákiai ipari termelési index összeállításának problematikájához (411 — 425. 1.) Anatol Dobrynak a folyóirat 1964. évi 5. számában megjelent tanulmányához kapcsolódik, s a szlovákiai bányászat feldolgozásának a tapasztalata alapján fűz hozzá módszertani megjegyzéseket. Helyteleníti a bányaipari termelés indexének négy bányaipari ág alapján való kiszámítását, valamennyi ág feldolgozására van szükség. Nem elég az évente kibányászott mennyiséget vizsgálni, hanem azt is meg kell nézni, mennyi volt évente a fel nem használt, tartalékolt érc. Az ércek fémtartalmát is ki kell számítani, bár ez nem könnyű. A foglalkoztatott munkások száma helyett hasznosabbnak tartaná a ledolgozott munkaórák számbavételét. 1913-nak kiindulópontként való elfogadását vitathatónak tartja, de hosszabb vita eredménye lehet csak, milyen időpontot lehetne alapként elfogadni. A szlovákiai bányászat sajátos vonását abban látja, hogy 1918 —1923 itt nagy hanyatlás látható, az 1918 utáni évtizedben alakul ki a szlovákiai bányászat új arculata. 1926-t.ól nagyarányú racionalizálás megy végbe, 1928 — 30 a konjunktúra csúcspontja. Befejezésül arra utal, hogy a termelési indexet csak minden iparág gondos vizsgálata ut án lehet végérvényesen megállapítani. — JOSEF POLIIENSKY: Az 1895 — 98. évi kubai függetlenségi háború és a csehek és szlovákok (426 — 432. 1.) hazai és kubai levéltári és egyéb adatok alapján néhány adalékot közöl csehek és szlovákok Személyes részvételére a szabadságharcban, ill. a gyakoribb jelenségre, a függetlenségi harccal való rokonszenvre és annak közvetett támogatására. — A. G. ismerteti L. Nagy Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918 —1919. c. könyvét (460. 1.), a folyóirat még néhány tartalmi ismertetést közöl magyar történeti folyóu-atok egyes tanulmányairól. — N. HISTORICKt CASOPIS 1966. 1. szám. — LUDOVÍT HOLOTÍK: A szlovák történetírás jelenlegi helyzete és problémái (1 — 9. 1.) a szlovák történészek kongresszusán 1965. június 16-án elhangzott előadás: a Szlovák Nemzeti Felkelés értékelésében bekövetkezett nagy változás általában is a tudományos kutatás előrehaladásáról tanúskodik, a szakmai felkészültség növekedéséről. Helyes a nemzeti hagyományok koncepciózus feldolgozása, különösen a megújulási mozgalom, 1848 tekintetében. De figyelni kell a korábbi, elhanyagolt századokra, ahol a várostörténet terén van eddig bizonyos eredmény. Az erők összefogását sürgeti. — ANTON SPIESZ: A szlovák ' városi polgárság a XVIII. században (10 — 36. 1.) a Helytartótanács Acta neocivium anyaga alapján vizsgálja az 1711 —-1790 közti korszakot. A 17 000 adat városonkintí elemzése alapján megállapítja, hogy a városi polgárságnak csak 6 — 7%-a volt kereskedő, 90%-át a kézművesek tették ki, a maradék bányapolgár, értelmiségi stb. A nemzetiségi összetételt elsősorban az újonnan felvettek származási helye alapján állapítja meg, a szlovákok zömmel a kézművesek sorait gyarapítják. Besztercebánya, Selmecbánya, Nagyszombat, Eperjes, Trencsén, Szakolca, Modor és Bazin már túlnyomóan szlovák városok ebben a korban, Kassán a magyar, szlovák és német elem egyaránt képviselve van, Komárom túlnyomóan magyar, Lőcse és Kézsmárk (az erős elzárkózás következtében), ill. Pozsony (az erős német bevándorlás miatt) zömében német város. Utal az északnyugati városokban már ekkor megmutatkozó erős szlovák nemzeti öntudatra. Sok adatot hoz a városi polgárság x többnyelvűségére (átlagban több mint fele két vagy három nyelven beszél).' — JÁN MLYNÁRIK: A munkanélküliek mozgalmának csúcspontja Szlovákiában 1929—1933-ban (37 — 74. 1.) részletes adatokat közöl havonkint a munkanélküliek számának alakulásáról (1932 végén már elérte a negyedmilliót), valamint a kommunista párt által vezetett megmozdulásokról.
