Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

FOLYÓIBATSZEMLE 351 lista Európa-gondolat főbb megjelenési formáinak, veszélyeinek, az ellenük való védekezésnek megvitatása állott. — B. ÖESKOSLOVENSKY CASOPIS HISTORICKY 1966. 2. szám. — BOHUMILA ZÁSTÉROVÁ: A bizantinológia fejlődésének és mai állásának áttekintése (161 —178. 1.) a XVI. századtól tekinti át a fejlődést, országok szerint, kiemeli többek közt a magyar bizantinológusok, elsősorban Moravcsik Gyula jelentőségót. A mai kutatóintézetek ismertetése után felhívja a figyelmet a teendőkre : az elbeszélő források és az oklevelek nagyrésze csak régi kiadásban található meg, vagy kiadatlan, a feliratos anyag nagyrésze nincs kiadva, tehát a kiadásban látja a legsürgősebb feladatot. — VÉRAPSOTOVÁ: Harc a német demokratikus színházért a Csehszlovák Köztársaságban (179 — 206. 1.) részletesen ismerteti a Henlehr-féle párt kísérleteit, hogy a német , színházak vezetését a haladó, demokratikus erőktől megszerezze. Liberecben 1938 februárjáig, Brnóban szeptemberig sikerült ezt megakadályozni. Az államhatalom támogatása mellett a cseh demokratikus értei -( miség egyes alakjai személy szerint is nagy szerepet játszottak. A demokratikus elemek azonban mindvégig védekezésre szorítkoztak, a nemzetközi helyzet a támadó félnek kedvezett. — BOROS FERENC: A versailles-i rendszer 1920-as válságának kérdéséhez (207 — 213. 1.) a Vita-rovatban A. Gajanová: A München előtti csehszlovák köztársaság nemzetközihelyzeténeknéhány , kérdéséhez és V. Olivová: A versailles-i rendszer és 1920-as válságának jellege (ismertetését ld. Századok 1965. 620. 1.) c. tanulmányaihoz szól hozzá. Véleménye szerint egyik sem oldja meg a kérdést. A nagyhatalmi ellentétek mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a kis országok nemzetközi kapcsolataira. A kisantant éle első időszakában Franciaország ellen is irányult. A szocialista forradalom terjedésének legnagyobb akadálya a nacionalizmus térhódítása volt. Egy reakciós magyarosztrák—német blokk létrejötte 1920-ban nem volt reális veszély. Az egyes országok külpolitikájának differenciáltabb tárgyalását sürgeti. — JAROSLAV MAREK: Világtörténet (214 — 222. 1.) a F. Graus által felvetett kérdéshez szól hozzá: az egyetemes történetek ma mindenütt kelendő árucikkek, ezért is jelenik meg belőlük oly sokféle nyugaton. Ezek a kiadványok mind az értelmiségi olvasóhoz szólnak. Van-e Csehszlovákiában elegendő szerzőgárda az elképzelés megvalósításához Î Az egyetemes történet központjában Európa történetének kell állnia, különben egységes koncepció helyett egymás mellett létező civilizációkra hull szét a világtörténelem. Az egész munkának nem tudományos ambícióból vagy anyagi érdekből, hanem intellektuális és morális felelősségtudatból kell fakadnia. — VILÉM PREŐAN közli a Szlovák Kommunista Párt funkcionáriusainak 1945. április 8-án Kassán tartot t értekezletéről készült jegyzőkönyvet (236 — 249. 1.), amely megvilágítja az újjáalakuló csehszlovák állam belső problémáit. — L. B. ismerteti Csizmadia Andor: A pécsi egyetem a középkorban c. tanulmányát (254 — 255. 1.), J[AN] N[OVOTNY] a magyar szerzők által is írt Ukrajinszko-uhorszki isztoricsni zvjazki c. kötetet (255. 1.), Р. О. a debreceni egyetem Acta classica sorozatának első kötetét (257 — 258. 1.), J[AN] N[OVOTNY] A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848 —1914 c. Szabó István szerkesztésében megjelent kötetet (267-268. 1.), valamint néhány folyóiratcikket és néhány tanulmányt a bécsi kongresszusra készült Nouvelles Etudes Historiques с. kötetből. 1966. 3. szám. — JOSEF KABRDA: A timár-szpálii rendszer fő vonásai az oszmán birodalomban (293 — 311. 1.) kiadott török forrásanyag és az irodalom alapján ismerteti a birtokok fajtáit, a birtokos jogait és a birtokon élő jobbágyok szolgáltatásait. — HANA MEJDROVÁ: A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség történetéből1924 — 1925-ben (312 — 327. 1.) megállapítja, hogy ekkoriban a csehszlovákiai munkásosztály 25%-át tették ki az ifjúmunkások. A szövetség csak köztük fejtett ki tevékenységet, taglétszáma 1924 elején 4—5000 körül mozgott. Néhány eredményes akciót fejtett ki az ifjúmunkások gazdasági helyzetének a javítására, de a falusi fiatalság körében, még a mezőgazdasági munkásoknál sem tudott eredményt elérni. Bizonyos eredményt mutathat fel a tanulóifjúságnál. Néhány politikai akciót is hajtott végre a szövetség, a kommunista párttal együtt vagy külön. Pozitívuma a korszaknak, hogy felnőttek a .szövetség saját vezető káderei, a taglétszám is 1925 végére 8000-re nőtt meg. De tömegmozgalommá nem lett, mert nem látta meg a fiatalok sajátos problémáit. — BOHUMIL CERNY: A Schwarze Front Csehszlovákiában, 1933—1938 (328 — 357. 1.) az Otto Strasser nevétől elválaszthatatlan mozgalom tevékenységét ismerteti. Hitler hatalomrajutása után Csehszlovákiában fejtett ki nagy propaganda-teyékenységet, nyomtatott anyagokat juttatott át a határon, sőt külön rádióadója is volt. A német hatóságok felfigyeltek rá, az adóállomás vezetőjét 1935 elején a Gestapo ügynöke agyonlőtte. A Gestapo néhány egyéb ügynöke