Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

350 FOLY <3 IRATSZEMLE annak erős patriarkális vonásai miatt — lehet ugyan sui generis termelési viszo­nyoknak tekinteni, de nincs igaza annyi­ban, amennyiben ezeket a korai feudaliz­mus társadalmi rendjével szembenálló külön társadalmi rendnek tekinti, mert tendenciájuk és lényegük szerint a kora feudális jellegű termelési viszonyok Germá­niában is az ősközösségi termelési viszo­nyokból fejlődtek ki, a nyugati frank betö­rések előtt is. A Vegyes közlemények rovatban MANFRED BENSING: Thomas Müntzer fiatalsága címen (423 — 429. 1.) Hermann Goebke: Új kutatások Thomas Müntzer-ről с. könyvéhez fűz kritikai meg­jegyzéseket. 1966. 4. sz. — GERHARD LOZEK: Az imperialista totalitarizmus-tan kelet­kezése. változása és hatása (525 — 641. 1.) megállapítja, hogy a totalitarizmus fogal­mának atyja a fasiszta állam-teorétikus Carl Schmitt, aki az olasz „stato totalita­rio"-hoz kapcsolódva 1930-bandolgozta ezt ki. A totalitarizmus fogalmát a német jobb­oldali szociáldemokrata politikusok és ideo­lógusok, Rudolf Hilferding és társai kezd­ték először alkalmazni a Szovjetunióra, az antikommunizmus összefüggő rendszerévé pedig a második világháború után az USA-imperializmusideológusai, Carl J. Friedrich és társai dolgozták ki. Bár az 1960-as évek­ben német részről, így pl. Peter Christian Ludz részéről, bizonyos kritikának vetették alá ezt a totalitarizmus-fogalmat, új for­mában tovább él a nyugat-német történet-Írásban és történettanításban. — DIETER LANGE : A Szovjetunió elleni fasiszta támadás és emigráns német szociáldemokrata vezetők magatartása (542 — 567. 1.) azt a fejlődést elemzi, amelynek során az Angliába emigrált német szociáldemokraták, Erich Ollen­hauer ós társai — a mindvégig élesen kommunistaellenes s emiatt Friedrich Adlertől is bírált amerikai német szociál­demokrata emigrációval szemben — el­jutottak a Szovjetunió harcának és a német ellenállásnak támogatásáig, az anti­fasiszta népfrontpolitikáig. Ennek első határozott megnyilvánulása a német anti­fasiszták első egységnyilatkozata volt Lon­donban 1942. november 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomnegyedszázados évfordulóján. Kedvező fogadtatásra talált szociáldemokrata körökben a Német Kom­munista Párt Központi Bizottságának a német néphez és a német véderőhöz inté­zett békekiáltványa is, amely a nópelle­nes fasiszta háborúval szemben igazi alter­natívát ajánlott fel a németnépnek, tízen az alapon indultak meg 1943 januárjában a tárgyalások a német szociáldemokraták ós kommunisták között egy szabad német mozgalom közös felállításáról Angliában. Bár a tárgyalások során, 1943 július végén Ollenhauer és Vogel kinyilvánította együtt­működési készségét a kommunista Kahle és Koenen előtt, hivatalos megegyezésre a két párt között mégsem került sor, mert a szociáldemokrata vezetők szerint nem sikerült a legfontosabb politikai alapkér­déseket tisztázni. Ez azonban nem akadá­lyozta meg az angliai német szociáldemok­ratákat abban, hogy a Freies Deutschland mozgalom keretében együtt ne dolgozza­nak a német kommunistákkal. — HERBERT SCHWAB : Düppeltöl Königgrätzig (588 — 610. 1.) a német burzsoáziának a nemzeti kérdés­sel kapcsolatos magatartását vizsgálja 1864 —1866 között. A német liberális burzsoázia a német egységben rejlő gazda­sági előnyöktől csábítva, Bismarck hol páncélöklös, hol kesztyűs kezű politikájá­tól szorítva tulajdonképpen már a porosz — osztrák háború előestéjén eljutott a jun­kerekkel való reakciós osztályszövetség vállalásáig annak ellenére, hogy a munkás­ság kész volt harcba szállni Bismarck reakciós és háborús politikájával. Erről az időről írta Engels: „Németországban nap­ról napra forradalmibb a helyzet." A kö­niggrätzi porosz győzelem és az 1866-i választások aztán meghozták a porosz libe­ralizmus teljes bukását és a bismarcki reakció végleges győzelmét. A fordulat történeti ábrázolását vizsgálva a szerző szembeszáll Tokody Gyulának azzal az álláspontjával, amely szerint a döntő fordulat a német burzsoáziának a nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontjában már 1863-ban bekövetkezett volna; ez a szerző szerint csak Königgrätz után történt meg. — A Jelentések és megjegyzések rovat GERHARD BECKER tollából beszámolót közöl a Német Szocialista Egységpárt, nemzeti politikájáról 1966. máre. 29 —30-án Berlinben rendezett tudományos ülésszak­ról (618 — 625. 1.), amelynek tárgya tulaj­donképpen a német munkásmozgalom történetéről készülő nyolc kötetes mű 1945 utáni részének négy előadásban való ismertetése és megvitatása volt. Az előadá­sokból plasztikusan domborodott ki a 45 utáni fejlődés egyes szakaszainak lényeges politikai tartalma. A népi demokratikus országokból érkezett küldöttek sorában Tokody Gyula a magyarországi népi demokratikus forradalom kezdetéről, jelle­géről, a szocialista forradalomba való átme­net időpontjáról és az ezzel összefüggő kérdésekről tartott előadást, hangsúlyozva az anyaggyűjtés és a kérdések lezáratlan­ságát. — HANS RICHTER a német kérdésről és Európa jövőjéről szintén Berlinben 1966. február 28. — március 1. közt ren­dezett kollokviumról számol be (628 — 630. 1.), amelynek középpontjában az imperia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom