Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

F О L Y (5lR AT S ZEM LE 339 gek körében volt visszhangja R. Luxem­burg antimilitarista magatartásának, a szociáldemokrata párt vezetői azonban formális szolidaritásuk mellett tényleg vele szemben foglaltak állást. — JA. M. SZVET befejezi az Antilla-tenger kalózairól szóló közleményét (106—115. 1.), a XVII. század végéig tárgyalja a kérdést. — 1. Sz. MILLER ismerteti az 1863-as felkelés len­gyel évfordulójára kiadott szovjet és len­gyel dokumentumkiadványokat (116 —124. 1.). —N. G. ILJINA: AZ „erőszak" (violencia) problémája a columbiai történetírás megvilá­gításában (125—132. l.)az 1940-esévek vége óta a forradalmi mozgalommal szemben alkalmazott terror elvi igazolását mutatja be a columbiai burzsoá publicisztikában. — JE. M. KAN: A marxista történettudomány fejlődésének problémái Magyarországon (164 — 165. 1.) ismerteti Pach ' Zs. Pálnak a Századok 1964. évfolyamában megjelent tanulmányát. 1966. 3. szám. — A szovjet történettudo­mány nagy feladatai (3 — 8. 1.) címen vezér­cikk értékeli a XXIII. kongresszus által felvetett teendőket. Emlékeztet a törté­nettudomány eredményeire a XX. kong­resszus óta, különösen módszertani téren, a szovjet—német történész bizottság mun­kájára, amelyhez hasonló szervezet jön létre a csehszlovák és lengyel történések­kel. Hangsúlyozza, milyen helytelen a tör­ténelmi eseményeknek a napi politika szempontjából való értékelése. A társada­lomtudomány feladata nem merül ki a propagandában. A feladatok közül első­nek az Októberi Forradalom közeledő 50. évfordulójára és Lenin születésének 100. évfordulójára utal. A legújabb kor kutatásában alapvető az együttműködés a filozófusokkal, közgazdászokkal és szocio­lógusokkal. Felsorolja a legfontosabb problémákat, témákat, amelyeket fel kel­lene dolgozni, vagy amelyekről vitákat kellene rendezni. Az összefoglaló munkák igen fontosak, de ezek alapjai a monográ­fiák, ezeknek az összeállítását és kiadását sürgeti. Különösen a marxista történet­írásban kevéssé tárgyalt országokra vonat­kozik ez. — KURT HAGER: A Német Szo­cialista Egységpárt 20 éve (9 — 21. 1.) az évforduló alkalmából visszatekint az egye­sülés előzményeire a második világháború előtti korszakban is, azután felvázolja a pártegyesítés és az egyesült párt műkö­désének jelentőségét a német történelem­ben. — L. A. SZLEPOV, JA. G. TYOMKIN: A kienthali konferencia (22 — 36. 1.) akószülő hatkötetes párttörténet II. kötetének egyik részlete, amely az • Amsterdamban őrzött jegyzőkönyv alapján részletes képet ad a konferencián lefolyt vitáról; a nemzetközi szocialista iroda összehívásának a kérdé­sében lezajlott összecsapásokról, s végül a konferencia kiáltványának a megszöve­gezése körüli harcokról. A konferencia végeredményben a baloldaliak nagy győzel­me, mert a zimmerwaldi jobboldal kény­telen volt, a baloldal útjára lépni. — V. G. KORIONOV: Az VSA-imperializmus latin­amerikai politikai stratégiájának és taktiká­jának néhány kérdése (37 — 46. 1.) meg­állapítja, hogy а gazdasági súly mellett az Egyesült Államok politikai presztí­zse is csökkent. Az Amerika-barát dik­tátorokat az 1950-es évek végén meg­buktatták. A kubai forradalom győzelme bebizonyította, nem igaz az a földrajzi determinizmus, hogy az amerikai álla­moknak az USA vazallusainak kell len­niök. Nagy szolidaritási mozgalom bon­takozott ki. Az amerikai kormány kény­telen manőverezni, kiutat keres. Az impe­rialisták egyik szárnya engedményeket akar tenni a burzsoá nacionalizmusnak. Ezért hozta létre Kennedy a Szövetség a haladásért c. szervezetet, amelynek a ter­vek szerint 10 év alatt 20 milliárd dollár segélyt kell adnia a latin-amerikai álla­moknak. 4 év alatt 4,5 milliárd segélyt csakugyan adott, de ez nem az iparosításra ment, hanem az állami költségvetési hiányok fedezésére, utak építésére. Kilenc országban agrárreformot léptettek életbe, ez a földnélkülieknek megműveletlen föld­ből juttat tulajdont, vagy a nagybirtok részeit megváltás fejében veszi el. A Szö­vetség célja, az egy főre eső nemzeti jöve­delem emelése csak az államok felében valósult meg. Johnson elnöksége a kemé­nyebb módszerek felhasználását hozta. Az 1964 márciusában bejelentett Mann­doktrina a magántőke befektetéseinek az útját kívánta egyengetni. Az amerikai kormány Dominikában megkezdte a nyílt fegyveres beavatkozást is. Ezt az „ideoló­giai határok" elméletével igazolják, amely szerint a nemzeti határok ma már idejét múltak, az ideológiai szempontból ellen­séges rendszerek közt húzódnak a fő elvá­lasztó vonalak.—V. K. VOLKOV: A „Teuton­kard"-akció (47 — 59. 1.) folytatja a mar­seille-i gyilkosság hátteréről szóló össze­foglalóját, s megállapítja, hogy a merény­letet a németek készítették elő, ők az ér­telmi szerzői, amire nézve néhány éve kerültek elő írásos bizonyítékok, macedón terroristák hajtották végre a cselekedetet, s ez az usztasa-mozgalom tettének tűn­hetett. A fő cél az európai biztonság rend­szerének a felszámolása volt. — V. L. AFANASZJEV: Bartolomé de Las Casas — a spanyol gyarmatosítók leleplezôje (60— 72.1.) halálának 400. évfordulóján ismerteti Las Casas életét (1474 —1566): a salamancai egyetemen tanult, humanista műveltsé-22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom