Századok – 1967

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 331

F О L Y (5lR AT S ZEM LE 339 gek körében volt visszhangja R. Luxemburg antimilitarista magatartásának, a szociáldemokrata párt vezetői azonban formális szolidaritásuk mellett tényleg vele szemben foglaltak állást. — JA. M. SZVET befejezi az Antilla-tenger kalózairól szóló közleményét (106—115. 1.), a XVII. század végéig tárgyalja a kérdést. — 1. Sz. MILLER ismerteti az 1863-as felkelés lengyel évfordulójára kiadott szovjet és lengyel dokumentumkiadványokat (116 —124. 1.). —N. G. ILJINA: AZ „erőszak" (violencia) problémája a columbiai történetírás megvilágításában (125—132. l.)az 1940-esévek vége óta a forradalmi mozgalommal szemben alkalmazott terror elvi igazolását mutatja be a columbiai burzsoá publicisztikában. — JE. M. KAN: A marxista történettudomány fejlődésének problémái Magyarországon (164 — 165. 1.) ismerteti Pach ' Zs. Pálnak a Századok 1964. évfolyamában megjelent tanulmányát. 1966. 3. szám. — A szovjet történettudomány nagy feladatai (3 — 8. 1.) címen vezércikk értékeli a XXIII. kongresszus által felvetett teendőket. Emlékeztet a történettudomány eredményeire a XX. kongresszus óta, különösen módszertani téren, a szovjet—német történész bizottság munkájára, amelyhez hasonló szervezet jön létre a csehszlovák és lengyel történésekkel. Hangsúlyozza, milyen helytelen a történelmi eseményeknek a napi politika szempontjából való értékelése. A társadalomtudomány feladata nem merül ki a propagandában. A feladatok közül elsőnek az Októberi Forradalom közeledő 50. évfordulójára és Lenin születésének 100. évfordulójára utal. A legújabb kor kutatásában alapvető az együttműködés a filozófusokkal, közgazdászokkal és szociológusokkal. Felsorolja a legfontosabb problémákat, témákat, amelyeket fel kellene dolgozni, vagy amelyekről vitákat kellene rendezni. Az összefoglaló munkák igen fontosak, de ezek alapjai a monográfiák, ezeknek az összeállítását és kiadását sürgeti. Különösen a marxista történetírásban kevéssé tárgyalt országokra vonatkozik ez. — KURT HAGER: A Német Szocialista Egységpárt 20 éve (9 — 21. 1.) az évforduló alkalmából visszatekint az egyesülés előzményeire a második világháború előtti korszakban is, azután felvázolja a pártegyesítés és az egyesült párt működésének jelentőségét a német történelemben. — L. A. SZLEPOV, JA. G. TYOMKIN: A kienthali konferencia (22 — 36. 1.) akószülő hatkötetes párttörténet II. kötetének egyik részlete, amely az • Amsterdamban őrzött jegyzőkönyv alapján részletes képet ad a konferencián lefolyt vitáról; a nemzetközi szocialista iroda összehívásának a kérdésében lezajlott összecsapásokról, s végül a konferencia kiáltványának a megszövegezése körüli harcokról. A konferencia végeredményben a baloldaliak nagy győzelme, mert a zimmerwaldi jobboldal kénytelen volt, a baloldal útjára lépni. — V. G. KORIONOV: Az VSA-imperializmus latinamerikai politikai stratégiájának és taktikájának néhány kérdése (37 — 46. 1.) megállapítja, hogy а gazdasági súly mellett az Egyesült Államok politikai presztízse is csökkent. Az Amerika-barát diktátorokat az 1950-es évek végén megbuktatták. A kubai forradalom győzelme bebizonyította, nem igaz az a földrajzi determinizmus, hogy az amerikai államoknak az USA vazallusainak kell lenniök. Nagy szolidaritási mozgalom bontakozott ki. Az amerikai kormány kénytelen manőverezni, kiutat keres. Az imperialisták egyik szárnya engedményeket akar tenni a burzsoá nacionalizmusnak. Ezért hozta létre Kennedy a Szövetség a haladásért c. szervezetet, amelynek a tervek szerint 10 év alatt 20 milliárd dollár segélyt kell adnia a latin-amerikai államoknak. 4 év alatt 4,5 milliárd segélyt csakugyan adott, de ez nem az iparosításra ment, hanem az állami költségvetési hiányok fedezésére, utak építésére. Kilenc országban agrárreformot léptettek életbe, ez a földnélkülieknek megműveletlen földből juttat tulajdont, vagy a nagybirtok részeit megváltás fejében veszi el. A Szövetség célja, az egy főre eső nemzeti jövedelem emelése csak az államok felében valósult meg. Johnson elnöksége a keményebb módszerek felhasználását hozta. Az 1964 márciusában bejelentett Manndoktrina a magántőke befektetéseinek az útját kívánta egyengetni. Az amerikai kormány Dominikában megkezdte a nyílt fegyveres beavatkozást is. Ezt az „ideológiai határok" elméletével igazolják, amely szerint a nemzeti határok ma már idejét múltak, az ideológiai szempontból ellenséges rendszerek közt húzódnak a fő elválasztó vonalak.—V. K. VOLKOV: A „Teutonkard"-akció (47 — 59. 1.) folytatja a marseille-i gyilkosság hátteréről szóló összefoglalóját, s megállapítja, hogy a merényletet a németek készítették elő, ők az értelmi szerzői, amire nézve néhány éve kerültek elő írásos bizonyítékok, macedón terroristák hajtották végre a cselekedetet, s ez az usztasa-mozgalom tettének tűnhetett. A fő cél az európai biztonság rendszerének a felszámolása volt. — V. L. AFANASZJEV: Bartolomé de Las Casas — a spanyol gyarmatosítók leleplezôje (60— 72.1.) halálának 400. évfordulóján ismerteti Las Casas életét (1474 —1566): a salamancai egyetemen tanult, humanista műveltsé-22*