Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321

322 FOLY <3 IRATSZEMLE napoleoni háborúk idején a hadviselés történetében döntő fordulatot jelentett a mezőgazdasági termelés növekedése, mely lehetővé tette a terepről való élelmezést, tehát a csapatok jóval nagyobb mozgási lehetőségét. Ez meghatározta a hadseregek felvonulásból csatába való összevonásának módját is. A két lehetséges módozat: az ún. külső vonal, azaz a külön-külön felvonuló csapategységek külön-külön' harcbavetése, s csak a csata folyamán egyesítése és az ún. belső vonal, a csapategységek egyesített csatába vetése közül általában az utóbbi bizonyult célszerűnek, mivel lehetővé tette az ellenség csapategységeinek külön-külön való megsemmisítését. A XIX. század hatvanas éveiben a technikai forradalom, s mindenek előtt a vasutak ós az elektromos hírközlési eszközök forradalmian megváltoztatták a hadseregélelmezést és vele a hadviselés módját. A vasutak alkalmazása lehetővé tette a csapatok anyaországból való élelmezését. A gyors felvonulás ós a modern hírközlési eszközök által való jobb összeköttetés mint rugalmasabb formát előnyösebbé tette a külső vonal alkalmazását. A tanulmány a külső vonal eredményes alkalmazása első jelentős esetének a königgrätzi csatát tekinti. Véleményét a csata részletes elemzésével bizonyít ja. — SZTOJA RADEV: AZ 1876-OS áprilisi felkelés kitörésének és leverésének visszhangja a magyar sajtóban címen az 1876-os bolgár nemzeti polgári forradalom magyarországi sajtóvisszhangját ismerteti, megállapítva, hogy a korabeli magyar sajtó pártállásra való tekintet nélkül egyhangúan elítélte a törökök barbár kegyetlenkedését a felkelés leverése után. — SZABÓ ISTVÁN a 16 éves Zrínyi Katonai Kiadó tevékenységét ismerteti. — Sz. M. LEVÉLTÁRI SZEMLE. XVI. évf. (1960) 2. sz.: A szám közli a levéltárak szervezésében folyó, „Az élet megindulása a felszabadulás után" témájú, nagyszabású kutatás munkautasítását, valamint OLTVAI FERENCnek a szegedi, KANYAR JózSEFnek a kaposvári, SIMONFFY EMiLnek a zalaegerszegi állami levéltárban folyó, e tárgyú kutatásokról szóló beszámolóit. Közülük Oltvai tanulmánya a számbajöhető forrásanyagot elemzi, rámutatva az egyes közigazgatási szervek irathagyatékának, a tárgy szempontjából lényeges, általában országosan is jellemző vonásaira. Kanyar a felszabadulás körüli hónapok történetének teljes somogyi problematikáját vázolja fel, gazdag helyi anyagon mutatva be a kutatásra számbajöhető témaköröket; »Simonffy egyetlen szerv, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal iratanyagának elemzésén mutatja be e hónapok egy későn felszabadult kisvárosra jellemző problémáit. — FARKAS GÁBOR Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig e. tanulmánya igen gazdag adatanyag alapján mutatja be a városnak nemcsak igazgatását, de életét is a német megszállás, a nyilas uralom és a hadműveletek alatt. Különösen figyelemreméltó a németek által átmenetileg visszafoglalt város viszonyainak bemutatása, valamint az élet megindulásáról immár az egész megyére vonatkozóan összegyűjtött adatanyag. — LENGYEI. ALFRÉD Moson vármegye levéltárának történetét ismerteti: A XVII. századtól kezdve egészen a vármegye megszületéséig (1923) terjedően gazdag anyagot tartalmazó levéltár története egyúttal a kutatók számára is hasznos tájékoztatót ad a levéltár jelenlegi rendszerének kialakulását illetőleg. — RÉTI LÁSZLÓ az Országos Levéltárban a felszabadulás 20 éves fordulójára rendezett kiállítást ismerteti, közölve a kiállított anyag részletes jegyzékét : értékes, és a kutató számára is használhat ó összeállítás ez, a kor jellemző és fontos dokumentumaiból. — BARACZKA ISTVÁNNÉ az Országos Levéltár kutatótermének 1961—66. évi forgalmáról adott részletes beszámolója érdekes, sokoldalú kép a Levéltár felé irányuló kutatói érdeklődés jelenlegi helyzetéről ós alakulásáról (vidéki, külföldi lakóhely, foglalkozás, kutatási tárgyak, kutatott periódus és megbízó szerinti, évenkénti bontásban). — SÁNDOR PÁL Az úrbéri periratok és perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének jeladatairól c. tanulmánya nagy vidéki forrásanyag elemzése alapján ismerteti az 1848 utáni úrbéri perek legfőbb forráscsoportjait: a permenet egyes fázisaiban keletkezett sajátos i rat típusokat és azok forrásértékét, rendkívül hasznos és konkrét segédeszközként minden, a vonatkozó iratanyagban dolgozni szándékozó kutató számára: végül országosan egységes rendezésükre tesz javaslatot. — Soós IMRE az egri káptalan magánlevéltárát ismerteti részletes ós rendszeres tájékoztatót adva a levéltár kialakulásáról, egyes állagairól és azok belső rendjéről: nélkülözhetetlen segédlet ez a levéltár anyagában kutatni kívánók számára. — BORSA IVÁN az Országos Levéltár Filmtárának 1965. évi gyarapodását ismerteti, benne újabb jelentős forrásértékű külföldi levéltári anyaggal. — JÁNOS FERENC az eddig megjelent hat levéltári olvasókönyvet ismerteti és elemzi, általános tanulságokkal a további hasonlómunkálatok és általában a helytörténeti forrásgyűjtemények készítői számára. —