Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 321
FOLYÓIRATSZEMLE 323 STEINMANN JUDIT Luxemburg nagyhercegség állami levéltárát ismerteti a főbb anyagcsoportok felsorolásával és rövid annotációjával. — V. K. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. XII. évf. (1966) 3. sz. — A folyóirat közli a párttörténeti tankönyv VIII. fejezetének tervezetét. Ez a következő kérdéseket foglalja magába: a világgazdasági válság és nemzetközi politikai következményei, a válság hatása Magyarországon és a KMP II. kongresszusa, az 1930. szeptember 1-i tömegtüntetés, Sallai és Fürst mártírhalála, a párt harca a válság utolsó éveiben. — BETLEN OSZKÁR A Spanyol Kommunisták a munkásosztály egységes forradalmi pártjáért című cikke 1932-től elemzi az egységfront-törekvések erősödését és eredményeit a két munkáspárt, a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek vonalán. Megállapítja, hogy ebben jelentős szerepet játszott a Spanyol Kommunista Párt politikájának fejlődése, a szocialista baloldal viszonylag gyors kialakulása és a reakció által gyakorolt terror. A két párt egyesüléséért folytatott küzdelemmel a kommunisták célja az egész szakaszban a demoljratikus forradalom győzelemre juttatásához szükséges feltétel megteremtése volt. 1936 júliusig a polgári köztársasági kormányra ezúton akartak hatni a forradalom meggyorsítása érdekében, a fasiszta lázadás kirobbantása után viszont felülről kívántak hozzájárulni az államgépezet erősítéséhez. A fejlődő mozgalom 1937-ben megtorpant, amikor a szocialista párt egy része, Largo Caballerot félreértve, megijedve a kommunisták népszerűségének növekedésétől, az egyház ellen fordult; ezt azonban a SKP ki tudta védeni, s 1937 második felében az egység megvalósítása számára kedvező helyzet alakult ki. Ennek realizálását a szocialista vezetők határozottságának hiánya gátolta meg. A későbbiek folyamán a vereségek háttérbe szorították a pártegység gondolatát. — CSATÁRI DÁNIEL Elő hagyományok — élő nemzetköziség. A KMP internacionalista küzdelme Eszak-Erdélybeh (1940 szeptember—1941 június) címen a II. bécsi döntés által Magyarországnak ítélt erdélyi területen vizsgálja a Szovjetunió elleni háború kitöréséig a kommunista mozgalmat. Ismerteti a szervezés folyamatát, a párt felépítését, programját, politikai akcióit s küzdelmét az antifasiszta, háborús egység megvalósítására. Vizsgálódása központjába a párt internacionalista nemzetiségi álláspontját állítja. — BORSÁNYI GYÖRGY A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájáról (1929—1933) címen ismerteti a párt összetételét, befolyásának körét, s megállapítja, hogy ez apárt valóban munkáspárt volt. Politikája azonban a polgári demokrácia megvalósítására irányult, a Magyarországon fennállt fasiszta diktatúrát nem megdönteni, hanem reformálni akarta. Ismerteti erre irányuló programját, majd a párton belüli áramlatokat, s megállapít ja, hogy a baloldali csoportokkal szemben a jobboldali Peyer—Mónusfóle vezetőség mindvégig szilárdan tartotta magát. Ennek magyarázatát a fasiszta viszonyok által meghatározott, évről évre erősödő jobboldali nyomásban látja. — A Közlemények c. rovat VARGA LAJOS írását közli Alpári Gyulának az MSzDP-ből való kizárásáról, majd a lap LIPTAI ERVINNÉ tollából életrajzi írást ad Vági Istvánról (1883 — 1940), a baloldali szociáldemokratáról, az MSzMP elnökéről. — O. M. TÖRTÉNELEM 1966. 5. sz. - JOHANCSIK JÁNOS Lenin és az 1917-es forradalmak c. cikkében bemutatja Lenin kétfrontos harcát, egyrészt a szocialista forradalomra való irányvételt ellenzők, másrészt az azonnali fegyveres felkelést követelők ellen, ismételt szövetkezési kísérleteit a kispolgári pártokkal. — KŐVÁGÓ LÁSZLÓ JFöderációk és föderációs tervek címen azt a nagyrészt ismeretlen küzdelmet ismerteti, amelyet az 1918 — 19-i forradalmi időszakban Közép- és Délkelet-Európa internacionalistái folytattak saját országaikban a proletárdiktatúra megvalósításáért s határaikon túl Lenin útmútatásának megfelelően egy szocialista föderáció megvalósításáért. Ennek a mozgalomnak központja eredetileg az OK/b/P Központi Bizottsága mellett megalakult Külföldi Csoportok Föderációja volt Moszkvában, majd Kijevben; később pedig Budapest, a Magyar Tanácsköztársaság lett a centrum. Ebből a nagyszabású tervből azonban csupán a Magyar Tanácsköztársasággal szövetséges, a cseh—szlovák-államegység alapján álló Szlovák Tanácsköztársaság valósult meg.—NÁNDORI PÁL Adalékok Magyarország első világháborús felelősségéhez címen a már ismert háborús dokumen -tumkiadványok s néhány új külügyminisztériumi anyag alapján azt az utat mutatja be, amelyen Tisza a háborúnak a magyar uralkodó osztályok önálló imperialista céljai miatt ideiglenes taktikai okokból sugallt ellenzésétől fokozatosan eljutott a német—osztrák imperializmus által elhatározott háború fenntartás nélküli vállalásáig s eredetileg hangoztatott anexióellenes álláspontjáról Szerbia, sőt a háború vége felé, 1917-ben Románia részleges 23*
