Századok – 1967

Történeti irodalom - Allianz Hitler–Horthy–Mussolini (Ism. Tilkovszky Loránt) 283

283 TÖRTÉNETI IRODALOM lom, vagy legalább áramlat létrejötte? Vajon ebben milyen szerepet játszik a középréteg? E mozgalom keletkezésében és kibontakozásában milyen szerepe van e réteg „önállósulási törekvéseinek" ? (Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az önállósulási törekvések természetesen nem jelentik ezek megvalósulását, abban az esetben sem, ha a nyílt terrorista diktatúra létrejön, és ezen belül abban az esetben sem, ha ennek keretében a középrétegek egyes képviselői a legmagasabb állami tisztségekbe jutnak is.) Azt hiszem, Szabolcs Ottó tételének, mely szerint a középréteg azért nem játszott önálló szerepet a magyar államforma kialakításában, mert megoszlott az egyes ellenforradalmi csoportok között, tovább vizsgálandó ellenpólusa, hogy az ellenforradalmi tábornak viszont létrejött egy olyan csoport ja, melynek vezetőit és tömegeit nagy többségében ez a réteg szolgáltatta, s melynek ideológiája akkor is, ha meglehetősen zagyva volt (melyik fasiszta elmélet nem az ?), s ha a fasizmus szót még nem is ismerték — kétségtelenül fasiszta volt, méghozzá abban az értelemben, hogy a „klasszikus" fasizmus, tehát a nyílt terrorista diktatúra bevezetésére irányult. Ha tehát egyfelől teljesen egyetértek Szabolcs Ottóval abban, hogy a középréteg semmiféle önállósulási törekvése nem befolyásolja sem az ellenforradalom jellegét, sem a diktatúrát, nem változtat a nagytőke-nagybirtok uralmán, másfelől úgy vélem, szerepe kellett legyen éppen abban, hogy a „színezés" a fasizmus irányában tendált, s a „formai sajátosságok", melyeket befolyásolt, az adott államtípus formájának meglehetősen lényeges kérdései voltak. Hogy e fasiszta mozgalomnak milyen tényezők szabtak határt, hatása meddig terjedt, mekkora volt az egyéb tényezők mellett a szerepe abban, hogy az államforma a fasizmus egy különleges formájában, vagy másként fogalmazva: egy feléje irányuló átmeneti formában stabilizálódott 1922-23-ra, hogy a nagytőke és a nagybirtok mikor, milyen mérvben támogatta, ill. vonta meg tőle támogatását és miért, ezek szintén tovább vizsgálandó kérdések. Anélkül, hogy más idetartozó és a szerző által is felvetett kérdésre (parlament, pártok stb.) kitérnék, azt remélem, hogy e néhány vázlatosan érintett probléma is világosan jelzi egyrészt a szerző tiszteletreméltó szembenézését a korszak legnehezebb problémáival, ezek részbeni megoldását, másrészt azt az erényét, hogy e kérdéseket központba helyezve ösztönzőleg hat a további kutatásokra is. Sz. ORMOS MÁRIA ALLIANZ HITLER—HORTHY—MUSSOLIM Dokumente zur ungarischen Außenpolitik (1933-1944) (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1966. 409 1.) HITLER—HORTHY—MUSSOLINI SZÖVETSÉGE Dokumentumok a magyar külpolitikához (1933 — 1944) A bevezető tanulmányt írta és az iratokat sajtó alá rendezte ÁDÁM MAGDA, JUHÁSZ GYULA, KEREKES LAJOS. Fordította JOHANNA TILL. Szerkesztette: KEREKES LAJOS. A magyar történetkutatás az utóbbi évek folyamán — többek között — eredményesen fáradozott az ún. Horthy-korszak utolsó harmada magyar külpolitikája forrásanyagának feltárásán, legfontosabb dokumentumainak publikálásán, s ezen időszak magyar külpolitikája történetének marxista feldolgozásán is. Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos mint kezdő történészek láttak hozzá Zsigmond László, majd Ránki György szakavatott irányítása alatt az igen nagy hozzáértést, ítélőképességet és nem utolsó sorban gyakorlottságot igénylő hatalmas munkához; s miközben valóságos kis kollektívává forrtak össze, amely hamarosan olyan eredménnyel jelentkezett, mint a „Magyarország és a második világháború" címen 1959-ben, majd 1961-ben második, 1966-ban harmadik kiadásban is megjelent dokumentumgyűjtemény, egyénileg is ez időszak magyar külpolitika-történetének elismert szakértőivé lettek. Számos kisebb tanulmány mellett Kerekes Lajosnak 1963-ban jelent meg az Anschlussról, Juhász Gyulának 1964;ben a Teleki-kormány külpolitikájáról (1939 — 1941) írott könyve; most kerül sajtó alá Ádám Magda munkája, amely Magyarország és a kisantant viszonyát tárgyalja az 1936 —1939-es években. E tevékeny kis kollektíva tagjai rendezik sajtó alá a „Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936 — 1945" című nagyszabású kiadványsorozat anyagát; mindegyikük nevéhez máris a sorozat egy-egy vaskos kötetének meg-