Századok – 1967

A történelemoktatás kérdései - Bodó László: A hadtörténeti irodalom és az életrajzi kisregények szerepe a szocialista hazaszeretetre nevelésben 268

A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Bodó László: A hadtörténeti irodalom és az életrajzi kisregények szerepe a szocialista hazaszeretetre nevelésben A munkájával szemben igényes pedagógus az elmúlt iskolai évben nem egyszer tapasztalhatta, hogy a szaklapok hasábjain mind több szó esett a hazaszeretetre s haza védelmére irányuló nevelómunka hangsúlyosabbá, eredményesebbé tételének szükségességéről. A szocialista hazaszeretet a teljes azonosulást jelenti a szocialista társadalommal, annak törekvéseivel gazdasági, eszmei-politikai, ideológiai ós kulturális tekintetben egyaránt. De ugyanúgy jelenti a szocialista országok nemzetközi méretekben kibontakozó gazdasági, eszmei-politikai érdekközösségének gyakorlatával való azonosulást, amely éppen a jogos nemzeti büszkeség alapján késztet a minden árnyalatú nacionalista, kozmopolita megnyilvánulás elleni küzdelem felvételére. A szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésünket alapvetően a szocialista termelési, társadalmi viszonyok határozzák meg. Hogy ez a meghatározó alap milyen ütemben erősödik, az nem kis mértékben függ a szocialista tudattól, amely a különféle csatornákon közvetlenül is visszahat a termelési, társadalmi viszonyokra, s kisebb vagy nagyobb mértékben anyagi erők szülőjévé válik. * Az iskola egyre tudatosabban és célratörekvőbben munkálkodik a szocialista hazaszeretet ismeretekben, érzelmekben, cselekvésben gazdagabb elmélyítésén. Ezirányú feladatait a tanterv ós utasítások, a nevelési programok — az iskolai élet nyolc, illetőleg tizenkét évét egységes szakasznak véve, a részfeladatokat a célok összhangjában is komponálva — tartalmazzák, s a megjelent tankönyvek mind teljesebben adják ezt a tartalmat. A szocialista hazaszeretetre nevelés tartalmában szerepelnek meghatározott ismeretek (pl. a proletárforradalmak története, szerepük a társadalom fejlődésében; igazságos és igazságtalan háborúk, a személyiségek és a néptömegek szerepe a forradalmi harcban stb.). Ezek az ismeretek elengedhetetlenek az erkölcsi belátás, a tudatos erkölcsi tevékenység, a meggyőződés, az ezeket motiváló hazafias, a szocialista nemzetköziség erkölcsi érzelmei kialakulásának tekintetében (pl. legyen az ifjú büszke a szocialista forradalomnak hazánkban és más szocialista országokban elért eredményeire, sikereire). Erkölcsi érzelmek nélkül nem jöhet létre erkölcsi meggyőződés. Az ismeretek, a pozitív érzelmek táplálta meggyőződés mellett a szocialista hazaszeretetre nevelés tartalmának elengedhetetlen részét képezik az erkölcsi szokások (a közösségi magatartás), a fegyelmezettség, barátság, bajtársiasság, bátorság, ügyesség, következetesség a kötelességteljesítésben, állhatatosság, hűség, helytállás, hiszen ezek alkotják az erkölcsi magatartást, és biztosítják a szocialista erkölcs normáinak feltétlen betartását a cselekvés bármilyen rendű és rangú megnyilvánulásaiban. Az állampolgári erények nemcsak a békés épít őmunka keretei között érvényesülnek, hanem alkalmassá tesznek a létrehozott értékek, a haza védelmére is, a honvédelmi feladatok ellátására is. A haza védelmében a magasfokú szellemi, erkölcsi, fizikai erőkifejtésre egyaránt szükség van. Amikor maradéktalanul becsületes munkavégzésre, szorgalomra, kitartó szívósságra, következetességre, maximális szellemi, erkölcsi, fizikai erőkifejtésre szoktatjuk, tesszük képessé — szóval neveljük — az ifjúságot, ugyanakkor ezekkel a szokásokkal, képességekkel a haza védelméből rájuk háruló kötelezettségek maradókt alan ellátására is neveljük őket. Az állampolgári erények és a katonai erények nevelési elveinkben és gyakorlatunkban nem választhatók el egymástól. A fentiekből levonható az az egyértelmű következtetés, hogy az iskola nem a közvetlen honvédelmi kötelezettségek teljesítésére készít fel, hanem a szocialista emberesz-