Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
234 GLATZ FERENC hívott Történelmi Bizottmány a Történelmi Tár kiadásával csökkenteni akarja a történettudományos érdeklődés és az Akadémia közötti szakadékot, és ,,mind az író és olvasó közönség részvételét a' történelem J s annak forrásai iránt felgerjeszteni ós táplálni" szándékozik,8 és az 1858-as választásoknál a fiatalabb s vidéki történetkutatók közül is igyekeznek néhányat a levelező tagok sorába választani, az МГА mégsem képes hatókörét növelni, s nem tud zártságából engedni. így szorulhat az Akadémia falain kívülre a Dunántúli Történetkedvelők szinte valamennyi egyesület-alakulási és publikációs kezdeményezése, az első „történettudományi szaklap" alapítási kísérlete. Az 1866 végi enyhült politikai helyzet, az országgyűlés összehívása, a „kiegyenlítés" konkrét lehetőségének felmerülése a tudományos közéletet sem hagyta érintés nélkül. A kiegyezés előszelétől sok újat, változást vártak a történettudósok különböző köreiben. Már a január végére összehívott akadémiai nagygyűlést is sok találgatás, mozgolódás előzte meg.9 Köztudott volt, hogy Horváth Mihály kegyelmet kapott, és útban van hazafelé.1 0 Január 2l-re összehívták a „philosofiai törvény és történettudományi osztály", 27-re az MTA Igazgatósági ülését,1 1 ós Wenczel Gusztáv — a kor egyik legrangosabb jogtörténésze ós okmányközlője — mind buzgóbban veti fel az Országos Levéltár életrehívásának gondolatát.1 2 De a Dunántúli Történetkedvelők soraiban is élénkülés tapasztalható. Az 1866 karácsonyán tartott sikeres összejövetelük után1 3 az Akadémia közgyűlésére Pestre látogató Ráth Károly „a hazai diplomaticával igen nagy összeköttetésben" álló tervéről akar értekezni Thaly Kálmánnal,1 4 Pesty Frigyes pedig ismét foglalkozik régi tervével, a Századok megindításával. „Pestyvel tegnap is sokat emlegettünk — írja Thaly Kálmán Ráthnak —, vár ő is, ós hogy hoznál le magaddal a „Századunk" számára a Szemerén tartott értekezésekből minél többet."1 5 A történettudományos közélet e fokozott felpezsdiilésében fogant a Történelmi Társulat alakításának eszméje. „Már 1866 végén 1867 elején bizalmas eszmecserék közben sokszor szóba jött egy történelmi társulat felállításának szükséges volta" — írja 25 év távlatából a kortárs Szilágyi Sándor.1 6 A „bizalmas eszmecserék"-nek írott nyomai nem maradtak, s csak sovány hipotézisekre jogosítanak fel bennünket azok a vékony szálak, melyekkel pl. Thalynak „A Magyar Történelmi Társulat keletkezésé"-ről nem egy vonatkozásban ferdítéssel megírt krónikáját17 és a „dunántúliakkal" kapcsolatos néhányszavas 8 Történelmi Tár. 1. köt. Előszó. VII. 1. 9 Thaly Kálmán—Ráth Károly 1867. január 15. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár. Ráth Károly levelezése II. Magyar Irodalmi levelezés 4r-163. (A továbbiakban: MTAKK Ráth K. levelezése.) 10 Pamlényi Ervin: Horváth Mihály. Bpest. 1954. 89. 1. 11 A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője (a továbbiakban: MTA Értesítő) 1867. 2. sz. 23., 27 — 39. 1. 12 Ld. erről: Pesti Napló január—februári; jún. 6-i számait. A későbbi hivatalos — de elutasított — tervezet-fogalmazványt közli: MTA Értesítő 1867. 6. sz. 133 — 136. 1.; 9. sz. 171. 1. 13 Hon, 1867. jan. 11. Az ülést Répee-Szemerón tartották. 14 Országos Levéltár. Thaly-esalád levéltára. Thaly Kálmánhoz intézett levelek (a továbbiakban: OL. Thaly es. lvt. Levelezés). Ráth Károly—Thaly Kálmán 1867. jan. 23. 15 Thaly Kálmán—Ráth Károly 1867. jan. 15. MTAKK Ráth K. levelezése I. 16 Szilágyi Sándor: Titkári jelentés. (Visszapillantás az első század-negyedre: 1867 —1892) Emlékkönyv a Magyar Történelmi Társulat negyedszázados fennállásának napján 1892. május 15-ón tartott ünnepélyes közgyűlése alkalmára. Bpest. 1892. 14. 1. "Századok, 1867 júl. 1 — 18. 1.
