Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETEI 235 utalásait összekapcsolhatjuk.1 8 Nincs miért kétségbevonni tehát a kortárs Szilágyi további leírásának igazát, mely szerint a Történelmi Társulat létrehívásának gondolata Pesty Frigyestől indult ki. Noha túlzás azt állítani, hogy Pesty lapját, az 1865-ben már engedélyezett Századokat,,.. .nem akarta addig megindítani, míg a Történelmi Társulat fel nem áll... ",1 9 de tény, hogy ekkor foglalkozik a Századok megindításának tervével, s hogy Pesty később is „ezen eszme (ti. a társulati — G. F.) első ébresztőjéének nevezi magát.20 Pesty, ki már évek óta a „dunántúliakkal", mindenek előtt Ráthtal jó kapcsolatban áll, megkéri a „dunántúliak" egyik pártfogóját, Ipolyi Arnoldot, hogy hívjon össze értekezletet, ahol a Társulat megalakítására vonatkozó elképzeléseket megvitathatják. így ül össze február 2-án a Történelmi Társulat megalakulását előkészítő első „bizalmas értekezlet" Ipolyi elnökletével. A résztvevők: a „dunántúliak" szervezője, Ráth Károly, az archeológus Henszlmann Imre, Rómer Flóris, Torma Károly, a későbbi neves genealógus Nagy Iván, a tekintélyes jogtörténész Wenzel Gusztáv, Thaly Kálmán s Pesty Frigyes. Mielőtt azonban a közölt források és a hozzájuk hol jobban, hogy kevésbé szorosan kapcsolódó nagy levelezési anyag alapján megkísérelnénk az „alapító értekezletek" vitáit felvázolni, vessünk egy pillantást a kiindulási pontot képező eddigi kutatásokra. Már 1867 nyarán Thaly Kálmán szól arról, hogy az értekezletek során több változtatás után alakult csak ki a Társulat alapszabálya. Az első alapelveket a február 2. (és 4)-i értekezlet(ek) fogadta el, majd február 7-én „hoszszasabban tartó eszmecsere fejlett ki s különösen a társulati szervezet gyakorlatiságát illetőleg Csengery és Toldy indítványára több rendbeli lényeges változtatás történt, a társulati alap lehetőleg kiszélesítvén."21 E változtatás, vagy esetleg ellentétek, — melyeket Thaly közvetlen a történtek után nem is hallgathatott el — később elmosódtak a társulat történetének irodalmában. A negyedszázados „visszapillantásában Szilágyi Sándor szót sem ejt róla,22 Márki Thaly életrajzában ill. Adatgyűjteményében pedig szintén elhallgatja a feltételezhetően tudott ellentéteket.23 A legmeglepőbb, hogy a korabeli levelezést jól ismerő, s ha másként nem, a Ráth-levelek kapcsán bizonyára a problémába botló Lukinich sem tesz erről említést.24 E nagy hallgatás oka bizonyára abban keresendő, hogy mind Szilágyi — a kortárs —, mind Márki — a Thaly— Ipolyi levelezés ismerője2 5 — , mind Lukinich munkája az „évfordulók", illetve Márkié a Thaly-igazolás jegyében íródtak. Az alapszabály körüli vitákról, azok hevességéről Várkonyi Agnes szól ismét, s Ráth levelei alapján feltételezi, hogy Ráth Károly elképzelése és az elfogadott alapszabály között — mely mellé Thaly is odaállt — különbség, illetve ellentét volt. „Valószínűleg demokratikusabb alapon képzelték el Ráthék a Történelmi Társulatot, amelyben nem a 18 Uo. 1. 1. és Thaly Kálmán — Ráth Károly 1867. jan. 3. MTAKK Ráth Károly levelezése II. 19 Szilágyi Sándor: i. m. 14. 1. 20 Források 5. Thaly hasonló értelemben állítja be Pesty Frigyest. Századok, 1867. júl. 1. 1. 21 Századok, 1867. júl. 2. 1. 22 Szilágyi Sándor: i. m. 14 —16. 1. 23 MTAKK. Történelem 2r— 314. 24 Lukinich Imre: i. m. 22 — 25. 1. 26 Márki Sándor: Adatgyűjtemény Thaly Kálmán életrajzához. I. köt. MTAKK. Történelem 2r—314.
