Századok – 1967
A történelmi társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története 233
Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története Már Lukinich Imre is — éppen a Történelmi Társulat történetének feldolgozása közben — szól arról, milyen szoros egymásrahatás tapintható ki a neoabszolutizmus Magyarországának politikai helyzete és történettudománya között.1 Megállapítását, hogy az önkényuralom idején a történelem felé fordulás tulajdonképpen reakció volt az adott politikai rendszerrel szemben, ki kell egészítenünk: ez a politikai rendszer ugyanakkor tudományos intézményeink működését erősen vissza is szorította. Erezhető volt ez nemcsak a tudományos egyesületi élet megfogyatkozásán, a Kisfaludy-Társaság működésének betiltásán, majd lassú tengődésén,2 a Természettudományi Társulatban pl. a demokratikus beállítottságú vezetők (Bugát) háttérbeszorításán,3 s a társulati életnek az összbirodalmi érdekeknek történő alárendelésén,4 hanem a tudományosság hivatott központja, a Tudományos Akadémia tevékenységének erős korlátozásában is.5 A korszak tudománytörténetének mélyebb elemzése bizonyára szoros kapcsolatot állapítana meg az Akadémia e visszaszorítottsága és erősen jobbratolódó vezetése között. Az Akadémia vezetésének harcot kell indítania, hogy célkitűzései közé a magyar nyelv kiművelése visszakerülhessen : a történelmi forráspublikációk fedezésére kevés .a pénz, s ezért arisztokrata támogatókat és a kiadványok megvásárlását kötelezően vállalókat kell keresni ;e a tudományvezetésben még mindig erős a felekezeti megkülönböztetés katolikus és protestáns között; nem képes az MTA átfogni a mind számosabb magyar történetkutatót.7 Tények, melyek között az összefüggést első tekintetre is érzékelhetjük. A magyar tudományosság egyes ágainak, s talán leginkább a történettudománynak fejlődési vonala így jórészt kívül esik a korabeli Akadémia körén. Azok a magyarországi és erdélyi forráspublikációk, melyek az 50-es években indulnak, csak kis részükben akadémiai indíttatásúak. Noha az 1854-ben létre-1 Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat története. Bpest. 1918. 15 —16.1. 2 Kéky Lajos: A Kisfaludy Társaság története 1836 — 1936. Bpest. 1936. 104 — 105.1. 3 A Királyi Magyar Természettudományos Társulat története alapíttatásától fogva máig. Irta: Kátai Gábor. Pesten, 1868. 216 — 217. 1. 4 A Magyarhoni Földtani Társulat Alapszabályai. A Társulat 1850-ki September 3-án tartott közgyűlése helybenhagyása szerint kiadta Kováts Gyula társulati titoknok. Pesten, 1851. 1 — 2. 1. 5 Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből (1831 —1881). Bpest, 1881. 13 — 43. 1. 6 Uo. 16., 42—43. 1. Angyal Dávid: A Magyar Tudományos Akadémia és az önkényuralom. Budapesti Szemle. 1903. 116. köt. 20., 26-28. 1. 7 Várkcmyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Bpest. 1961. 46. 1.
