Századok – 1967
Vita - Társadalmi fejlődésünk tíz éve. Beszámoló az MSzMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete és az MSzMP Pártfőiskolája 1966. szeptember 30.–október 1-i tudományos ülésszakáról (Simon Péter) 198
TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK TÍZ ÉVE 215 előre. Mindezeken túlmenően fellendült, ha még nem is a kívánatos mértékben, népi demokráciánk történetének kutatása és feldolgozása is. Ez elsősorban még főleg az 1948-ig terjedő időre korlátozódik, de rendelkezünk néhány fontos munkával és tanulmánykötettel a szocializmus építése időszakáról és az 1966-os ellenforradalom történetéről is. Ezek után Pamlényi Ervin az elmúlt tíz év során született összefoglaló történeti műveket méltatta: a magyar forradalmi munkásmozgalom történetét (illetve annak eddig megjelent első kötetét), a kétkötetes tudományos népszerű „Magyarország történeté"-t stb. A megjelent — s az előadó által ismertetett, de itt sajnos fel nem sorolható — fon-áskiadványok és feldolgozások impozáns tömege, gazdag tematikája, valamint a történeti kutatások növekvő tudományos színvonala a magyar történettudomány valóban jelentős gazdagodásáról tanúskodik. Az új történeti problémák, az új kutatási ágak természetesen tudományunk módszertani gazdagodását is magukkal hozták. — Figyelemre méltó eredményeket értek el a nemzetközi összehasonlítás metódusával, nemcsak a gazdaságtörténet területén, de a politikai történetben is. Elsősorban a feudális korszakra vonatkozólag dolgoztak ki finom módszereket a történeti statisztika művelői. Megindult a szociológiai módszerek hasznosítása is. Ha lassan is, de előrehalad a különböző társadalomtudományi ágak, történeti stúdiumok művelőinek törekvése a komplex módszerek gyorsabb bevezetésére. Sokszínűbbé, igényesebbé vált marxista történetírásunk az elmúlt évtizedben műfaji szempontból is. Alkalmasabbá arra, hogy szakkörökön kívül szélesebb rétegeket is meggyőzzön történetfelfogásunk igazáról. Tért hódított a biográfia, ez az igazán népszerű műfaj. Történeti és irodalmi folyóirataink hasábjain polgárjogot nyert a történeti esszé, a maga kötetlenebb, közvetlenebb előadási módjával. Es ami a legfontosabb: magasabb színvonalra emelkedett a népszerű tudományos irodalom. Végezetül Pamlényi Ervin érintette a magyar történészek között az elmúlt években kibontakozott, de még le nem zárult vitákat is, amelyek fontos elvi kérdések körül folynak és ösztönzőleg hatnak a további történeti kutatásokra is. A sok vonatkozásban újat adó, illetve az adott korszak számos kérdését első ízben összefoglaló ülésszakot Vass Henrik rövid válasza, majd Nemes Dezső, az MSzMP KB Párttörténeti Intézete főigazgatójának a tudományos ülésszak jelentőségét méltató elnöki zárszava rekesztette be. Az ülésszak természetesen nem rajzolt — s ma még nem is rajzolhatott — teljes, sőt megközelítően teljes képet sem az elmúlt évtized magyar történetéről. Ugyanakkor mégis sokoldalúan világította meg annak legfontosabb folyamatait. S miként a politikára nézve bizonyította azt, hogy a történeti fejlődés által napirendre tűzött kérdéseket csak a maguk összességében lehet eredményesen megoldani, akként a történettudomány számára azt példázta, hogy a történelmet — különösen a jelenkorét — csak különböző tudományágak eredményeinek felhasználásával, komplex kutatások alapján lehet kielégítően feldolgozni. Ily módon azonban nemcsak a negyedszázad előtti események valódi története és valódi jelentősége deríthető fel, hanem úgyszólván a tegnapiaké is. Az elmúlt tíz óv magyarországi eseményeiről a Nyugaton már nagyszámú írásmű látott napvilágot. Túlnyomórészt ellenségeink, vagy más, polgári szemléletű szerzők tollából. Ezek meghamisítva, de legalábbis egyoldalúan és helytelen beállításban foglalkoznak múltunk e jelentős szakaszával. Velük szemben e tudományos ülésszak előadásai nem valamiféle másirányú egyoldalúságot képviseltek, hanem a történeti igazság kiderítésének és a jelen kérdései megoldására való felhasználásának igényével készültek. Nemcsak a számunkra kedvező, hanem egyúttal a kedvezőtlen tényeket is számbavéve vontak történeti mérleget. Am éppen ezért leplezik le a történelemhamisítókat, s éppen ezért bizonyítják mozgalmunk, céljaink igazságát. Simon Péter