Századok – 1967

Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155

178 VITA A FEUDÁLISKOR.! MAGYAR TÖRTÉNET PERIODIZÁCIÓJÁRÓL 182 Spira György a periodizációs alapelvekről szólva leszögezi, hogy „nagy történeti korok belső főkorszakainak határait az szabja meg, hol következnek be döntő változások a termelőerők és a termelési viszonyok egymásközti kapcsolatának jellegében. A kérdés csupán az, sikerül-e az ilyen változásokat határozott időpontokhoz kötnünk. S nyilvánvaló, hogy általában nem sikerülhet, mért az alapban végbemenő korszakos jelentőségű minőségi változások többnyire nem a politikai forradalmakhoz hasonló hirtelen és látványos fordulatok formájában öltenek testet." Ezért is nagy figyelmet kell szentelnünk a periodizáció kidolgozásakor a politikai életben és az emberek tudatában lejátszódó és időbelileg könnyebben körülhatárolható minőségi változásoknak is. Természetesen „a politikai és a tudatbeli változások időben nem feltétlenül esnek egybe a gazdasági és társadalmi szerkezet minőségi változásaival, vagyis nem akármilyen politikai vagy tudatbeli változás lehet segítségünkre valamely korszakhatár kitűzésekor". — Figyelemmel kell lennie a korszakbeosztásnak az ország határain kívül végbemenő fejlődésre is. „S Magyarország történetének a XVI. és a XX. század eleje közti időszakával foglalkozván, kiváltképpen figyelemmel kell lennünk a Habsburgbirodalom egészének fejlődésére. . . " Györffy György kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa a történeti periodizációk nehézségeit fejtegette: a gazdasági, társadalmi ós kulturális fejlődés jelenségei nem egyszerre változnak meg, a történésznek viszont praktikus okokból szüksége van egy évszámra vagy szűkebb dátumra, amikor egy korszakot elhatárol. Ilyen elhatároló időpontra legalkalmasabbul azok a történeti események kínálkoznak, amelyek egy új történeti fejlődés elindítói vagy meggyorsítói voltak. Ä középkori magyar történelemben három ilyen jelentős esemény kínálkozik határkőnek. A honfoglalás, a tatárjárás és Mohács. Györffy György e hagyományos korszakhatárok megtartását javasolta. Nagy László kandidátus, hadtörténész annak a nézetének adott hangot, hogy „Hekkenast Gusztáv kissé talán erőszakoltan választja ketté a gazdaság-társadalomtörténeti, illetve politikai történeti szempontokat. . . A periodizációs tervezet a gazdaság- és társadalomtörténetet »folyamat«-nak tekinti, amellyel szemben a politikai történet események sorozata, minek következtében túlzott ellentétet lát a gazdaság- és társadalomtörténet, valamint a politikai történet egysége, s periodizációs rendszerbe való foglalásánál." — Holott egyes események sorozatából állanak — fejtegette — a gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatok is ós a politikai történet eseményei is folyamatokat képeznek. Nem tartotta szerencsésnek a magyarországi feudalizmus alkorszak meghatározásainál a „korai feudalizmus" és a „késői feudalizmus" terminológiát. Helyettük a „kialakuló feudalizmus", illetve „hanyatló feudalizmus", vagy „bomló feudalizmus" alkorszakelnevezéseket javasolta. — Hiányolta továbbá a háborúk periodizáló szerepének teljes figyelmen kívül hagyását. „Fel kell vetni. . . olyan háborúk és háborús időszakok periodizációs szerepének figyelmen kívül hagyását, amelyek a magyarországi gazdasági és társadalmi történeti folyamatok alakulásában is jelentős szerepet játszottak, számottevő változásokat eredményeztek." / * Rátérve a feudalizmus korszakának konkrét periodizációs problémáira, először a honfoglalás problémakörével kapcsolatos vitáról szólunk. Nemes Dezső akadémikus írásban megküldött hozzászólása szerint az ősközösségi társadalom bomlása és a korai feudalizmus közötti korszakhatár kérdése „összekapcsolódik azzal a kérdéssel is, hogy nem csupán a magyar nép történetéről, történeti fejlődéséről van szó, hanem Magyarország történetéről. Magyarország története pedig a honfoglalással kezdődik. Ezért úgy vélem — hangsúlyozza Nemes Dezső —.helyes megmaradni amellett, hogy a honfoglalást megelőző időszakról a 10 kötetes mű első része ismertesse a magyar nép történetét a honfoglalásig, s a magyarországi területeken élt népek történetét, s mindenekelőtt a honfoglalás idején itt élt népekét, ugyancsak a honfoglalásig. — A honfoglalás még nem korszakhatár a felbomló őstársadalom és a korai feudalizmus között. Szeretném azonban a következők mérlegelését is ajánlani : a) A magyarországi társadalmi állapotokat nemcsak a magyar törzsek, hanem az összes ittélő népek társadalmi állapotának egybevetésével kell értékelni, annál is inkább, mert a kölcsönhatás nem kis jelentőségű; b) A honfoglalást követően nem kis mórtékben éppen az említett kölcsönhatás, s más tényezők következtében is meggyorsult az osztályokra bomlás folyamata és a korai feudalizmus kialakulása. Ez az időszak az átmenet a felbomló őstársadalomból a korai feudalizmusba. Ez a korai feudalizmus kifejlődésének időszaka, mégpedig nem egyszerűen a magyar nép, hanem Magyarország történetében." Kosáry Domokos véleménye szerint a feudalizmus kezdőhatára, a korai feudalizmus kezdete, a X. század végére tehető. „Történészeink . . . még vitatkoznak arról,