Századok – 1967

Vita - Vita a feudáliskori magyar történet periodizációjáról 155

178 VITA A FEUDÁLISKOR.! MAGYAR TÖRTÉNET PERIODIZÁCIÓJÁRÓL 180 hanemszimotomii a korszakfordulóknak, s ezért nem alapul, de figyelembevételük feltétlenül hasznos, sőt szükséges." „E^y egységes történeti periodizáció kidolgozása csak igen hosszú történeti folyamat eredménye lehet. . . Valamennyi történeti tudomínynak, illetve a történelem valamennyi szakágazatának a saját anyagán, annak belső összefüggései szerint kell egyre finomítania a periodizációt, és akkor ezek a törekvések egymást támogatják és előbb-utóbb találkozni fognak. Ennek jeleit mutatja a mostani vita is." Kosáry Domokos kandidátus rámutatott arra, hogy minden részletet „az egész keretében, egységes szempontból, egységes elvek alapján kell megítélnünk, különben elvész a mértékünk, és nem tudunk kellőképpen különbséget tenni eltérő nagyságértékű jelenségek között". . Az alapreferátum — hangsúlyozta — „helyesen állítja fel azt az elvi követelményt, hogy m'dőn periodizálunk, egy-egy korszaknak egységbe kell foglalniaaz alapot és a felépítményt, a gazdaság, társadalom, politika, művelődés jelenségeit egyaránt. . ., de tisztában kell lennünk azzal is, hogy kielégítését mi minden teszi nehézzé: ... az alap változásai nem auto mitikusán egyidejűek a felépítmény változásaival. A lassan bontakozó gazdasági-társadalmi folyamitok nem igen köthetők pontos évszámhoz. . . Magyarország Európa ós azon belül Kelet-Európa részeként élte végig történetének máig érő fejezeteit. Európa különböző részei azonban sok vonatkozásban egyenlőtlenül fejlődtek. Nem alkalmxzhatjuk Nyugat-Európa periodizációját minden további nélkül Kelet-Európa történetére is, ahol bizonyos folyamitok, mint pl. a feudalizmus bomlása, időben később, és — amint azt Pach Zsigmond Pál kifejtette — sajátos feltótelek közt, bizonyos kerülővel mentek végbe. Da ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy . . . nemzetközi, összeurópai jelentőségű fordulatok egyidőben voltak kihatással különböző szintű társadalmakra. . . — Nyilvánvaló, hogy periodizálásunknak egyszerre kellene ily esetekben mind a fejlődési szintek eltérő voltát, mind a politikai fordulat európai .egyidejűségét jeleznie. . . — Európa egy-egy részén, sőt a régi Magyarországon belül is nem egyszer találkozunk fejlődési egyenlőtlenséggel, — elég itt azon eltérő gazdasági, társadalmi stb. feltételekre utalnunk, атз1уек, mint ismeretes, а XVIII. század elején az északi és nyugati peremvidéket ós a töröktől visszafoglalt ritkanépességű központi ós déli sík részeket egymástól oly különbözővé tették. Végül. . . a történelemben, minél közelebb érünk a részletekhez, annál több lesz az átmenet." Az elképzelhető megoldások közül eleve mellőzhetjük az ölelkező korszakokét. Összefoglaló történeti műben, amelynek a politikai eseménytörténetet is el kell mondania, zűrzavart idézne elő minden ilyen próbálkozás. A megoldás utja: „a periodizálást olyan egységes alapelv szempontjából kell végeznünk, amely az egész magyar történetre mindenütt, mindvégig alkalmazható. Az olyanféle kísérletezés, amely hol ezt, hol azt a mozzanatot próbálja előtérbe hozni, hol ilyen, hol megint mis szempontból óhajt periódus-határokra lelni, szemponttalanságra, ötletszerűségre vezet ós nyilvánvalóan veszélyeztetné mind a mű belső egységét, mind azon célját, hogy a társadalom fejlődési törvényszerűségeit, fő mozgási tendenciáit mutassa be konkrét megvalósulási formáikban. Az alapot, a kiindulást nyilván a társadalmi formáció adja meg. . . De a feudalizmus a maga egészében, а X. század végétől 1848-ig, oly hosszú időt, annyi századot fog át, hogy feltétlenül maga is periódusokra, alkorszakokra osztandó. S még ezeket is tovább, szakaszokra kell bontanunk. Ez mindjárt a misodik megállapítás, amelyet ugyancsak világosan ki kell mondanunk: nem minden időhatár egyenértékű. Az időhatárokat három főbb kategória szerint osztályozhatjuk. A legfőbbek, az első kategóriában, magának a formációnak, jelen esetben a feudalizmusnak is korhatárai. A misodik kategóriába a feudalizmuson belüli periódusok vagy alkorszakok határai sorolhatók . . . Közelebb érve persze még ezeket a periódusokat is kisebb szakaszokra kell majd még osztanunk, de mindenkor úgy, hogy tisztában vagyunk a háromféle időhatár értékrendjével." A főtartalmat nemcsak a feudalizmuson, hanem annak periódusain belül is a gazdasági-társadalmi fejlődés határozza meg. „A periódusok konkrét határvonalait a kezdő és záró évszámokat azonban. . . a politikai történetből kell vennünk. A politikai határvonalak persze megint nem egyforma értékűek, mint ahogy azok az események ós fordulatok sem, amelyekhez kötni szoktuk őket. Olyan politikai történeti határvonalat kell kiválasztanunk, amely revelálja, kifejezésre juttatja, hogy a gazdasági-társadalmi folyamatban valaminő jelentős átalakulás, fordulat ment végbe. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági-társadalmi folyamatban beálló átalakulás és fordulat nem a kezdet kezdetén, akkor fog a politikai viszonyokban is manifesztálódni, midőn még csak első jelekről, csírajelenségekről van szó csupán. A periódus-határ nem a gazdasági-társadalmi folyamat új fordulatának