Századok – 1967
Közlemények - Káldy-Nagy Gyula: Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez 138
A LEVANTEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉHEZ 145 bad értékelni végenként, és ezek után 2% vámot lehet szedni. 62 A vojvodák azonban a vámvizsgálat során elkövetett túlkapásaik mellett a kereskedők más ügyeibe is beavatkoztak. Az egyik alexandrettei vojvoda például a kereskedők óhaja ellenére az Aleppóba induló karaván vezetőjét erőszakkal maga akarta kijelölni és eltávolította azt, akit a kereskedők választottak. Ezenkívül, ha alkalma nyílt, beavatkozott az ott elhunyt európai kereskedők hagyatéki ügyeibe oly módon, hogy a hagyatékot a török kincstár részére lefoglalta, noha a kereskedelmi szerződések szerint a hagyatékot az illető konzulnak kellett átadni. Ehhez hasonló ügyek miatt igen sűrűn kellett Isztanbulból rendeletet küldeni az aleppói pasának, hogy utasítsa rendre az alexandrettei és az aleppói vámszedőket.63 A vámszedők azonban vakmerő módon igen kevés tiszteletet és engedelmességet tanúsítottak feljebbvalóik iránt.6 1 Az alexendrettei kikötő vámnaplóiban főleg angol, francia, holland és velencei kereskedők nevei találhatók: bagdadi, buharai vagy dzsulfai, egyszóval nem-európai kereskedő neve egészen ritkán fordul elő. Az angol kereskedők közül 1624-ben 18, 1626-ban 20, 1627-ben 7 és 1628-ban 26 vámoltatta el áruját egy vagy több alkalommal az alexandrettei kikötőben.6 5 Ezek közül azonban három-négy nagyon kevés árut hozott, illetve vitt, ők talán nem is kereskedők, hanem matrózok voltak. Éppen ebből a szempontból a hajóírnokot és a szakácsot a fenti adatokba nem is számítottuk be. A számbavettek között viszont volt 12 olyan kereskedő, akiknek neve 1626-ban és 1628-ban többször előfordul a vámnaplókban, feltehetőleg ezek közül néhány Aleppóban vagy Alexandretteben lakó kereskedő, illetőleg kereskedelmi ügynök volt. Az angol kereskedők főleg londoni posztót hoztak Alexandrettebe: 1624-ben 3617 véget, 1626-ban 5510 véget és 1628-ban 10 478 véget. A londoni posztó térhódítása igen nagy károkat okozott a velencei kereskedelemnek.6 6 A karazia posztóból ugyancsak megnövekedett a behozataluk: 1624-ben 769 vég, 1626-ban 1192 vég és 1628-ban 3687 vég. Jelentős volt még a nyúlprémmel való kereskedésük, melyből 1624-ben 3350 darabot, 1626-ban 7460 darabot és 1628-ban 10 050 darabot hoztak Alexandrettebe.6 7 A fontosabb angol árucikkek közül csupán az ón behozatala mutat némi csökkenést: 1624-ben 22 550 menn (51 865 kg), 1626-ban 6850 menn (15 755 kg) és 1628-ban 19 070 menn (43 861 kg). Ezenkívül még Alexandrettebe hoztak: acélt, ólmot, ólomfehérfestéket, higanyt, karmazsint, börzsönyfát, dohányt, korallt, rozmáragyarat, porcelánfélét, cobolyprémet, selyemszövetet, szatént, taftot, velúrt, borsot és szegfűszeget. Az ideszállított összes áruik után 1624-ben 4091 gurus, 1626-ban 4860 gurus, 1627-ben 42 gurus ós 1628-ban 9306 gurus vámilletéket fizettek.6 8 Az 1627. évi forgalmuktól eltekintve, árubehozataluk és annak kelendősége tehát emelkedett, ennek következtében csökkent a készpénzbehozataluk, amely 1624-ben 318 971 gurus, 1626-ban 196 131 gurus, 1627-ben 3698 gurus és 1628-ban 171 569 gurus volt. Alexandretteben selymet, gyapotot, gyapotfonalat, angora kecskeszőrt és belőle készített szövetet, fehérítetlen pamutvászont, szőnyeget, szattyánbőrt, sevrót, ágytakarót, ópiumot, pisztáciamandulát, borsot, rebarbarát, indiai nárdust, gubaesot, mézgyantát, galbánumgyantát, ammoniumkloridot, semen-contrât, szennát, indigót és szappant raktak hajóikra. A kivitt áruik után 1624-ben 676 gurus, 1627-ben 161 gurus és 1628-ban 1260 gurus bélyeg-illetéket fizettek.69 A behozott áru és készpénz után szedett vámilleték összegéhez viszonyítva a kivitt áruk után fizetett bélyeg-illeték összege aránytalanul kevésnek tűnik, aminek az lehet a magyarázata, hogy a kiszállított áruk egyrésze még Aleppóban elvámolásra került.7 0 Természetesen azért a kivitt áruk viszonylagos mennyiségéről az alexandrettei vámnaplók mégis csak jó tájékoztatást nyújtanak Nagyon jó példa erre a selyemkivitel, mely az alexandrettei elszámolások szerint a következőképpen alakult: 1624-ben 544 bála, 1626-ban 945 bála, 1627-ben 611 bála és 1628-ban 1801 bála. Ezek az adatok hűen tükrözik az aleppói selyemkereskedelemnek azt a válságát, amelyet az 1620-as évek elején a perzsa selyemnek Ormuzban történt el« üo. Dubrovnik, No. 13/1,105.1. •3 üo. Maliye, No. 17901 jelzetű iratcsomó. O. Berchet: i. m. 161. 1. "6 Összegezésünk mindig az illető évi vámnapló vonatkozó (már fentebb ismertetett) időszakából való, tehát pl. az 1624. évi, az 1624. márc. 1.— 1625. márc. 1. közötti időből. " B. E. Suvple: Commercial Crisis and Change in England 1600—1642. Cambridge. 1959, 160. 1. "Ezt a nagy mennyiségű nyúlprémet a törökök főleg kabátok bélelésére használták, ld. F. Morysan: i. m. vol. IV, 22. 1. Az elszámolások szerint 1627-ben csak egy angol hajó érkezett, az is Ligornéből. Az 1626. évi elszámolás során az exportáruk jegyzékében a szokástól eltérően nem írták be minden egyes áru után a fizetett vámilleték összegét, hanem azokat a jegyzék végén egy külön kimutatásban tüntették fel. A fenti adatok között tehát ezért nem tudjuk közölni az 1623-ban beszedett kiviteli illeték vonatkozó adatait. 70 Itt említjük meg, hogy az 1628. évi kiviteli illeték elszámolására azt a címet írták, hogy „Az aleppói bélyegilleték részletes deftere". Ez azonban csupán elírás, ami pontosan megállapítható a hozzá csatolt havonkénti összesítésből, ez pedig már azt a címet viseli, hogy „Az alexandrettei kikötó 1628. évi bélyeg-illetéke". 10 Századok 1967/1—2